Kétforintos sávban, 405 és 407 között izeg-mozog a magyar fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest, várva a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő üléséről délután két órakor esedékes első információt, hogy miként határoztak a monetáris tanács tagjai, merre tereljék a forint árfolyamát az irányadó ráta változtatásával.
A döntést a piac persze jó előre megelőlegezte, az alapkamat eszerint nem mozdul el a 6,50 százalékos szintről. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve legutóbbi, az elnökválasztást követő napon elhatározott, 25 bázispontos kamatcsökkentésével gyakorlatilag iramot diktál, a forintnak ugyanis alapvető érdeke, hogy megmaradjon az a kamatkülönbözet, amely még vonzóvá teszi a feltörekvő piacokban bízó befektetők számára.
Mivel a dollár jellemzően jóval kedvezőbb befektetési eszköz, mint a magyar forint, a hazai jegybankároknak most nyilvánvalóan nem áll módjukban csökkenteni egy újabb lépéssel az irányadó rátát, mivel, azzal – kiváló zsurnalisztikai zsargonnal élve – kivágnák a kamatot a forint alól.
Így tehát marad(hat) a 6,50 százalék, és ezzel együtt az euróval szemben a 400–410-es szinten ingázó forintárfolyam.
Amelyet egy-egy lökés, a devizapiacot felizgató hír felfelé is repíthet. Attól azért még messze vagyunk, hogy a forintárfolyamot „bivalyerősnek” minősítsük, de elképzelhető, hogy fél év múlva már ez a jelző illik a forinthoz, ha ezen a szinten stabilizálni tudja a helyzetét. Ami biztos, az euróval szembeni árfolyam 7,2 százalékkal gyengült az utóbbi 12 hónap során.
Most mindenesetre a jegybanki kommunikáción lesz a hangsúly délután, a piac Matolcsy György és társai meglátásaira hagyatkozva dönthet majd a forint közeljövőjéről. A részleteket a döntés indoklásáról Virág Barnabás alelnöktől lehet várni a délután háromkor kezdődő sajtótájékoztatóján.
Ami biztos, a legutóbbi kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban a külső környezetben jelentős romlás következett be, Donald Trump győzelme miatt erőteljes nyomás irányult a feltörekvő piaci devizákra a dollár irányából, ami nagymértékű forintgyengülést okozott.
Az MNB több tényezőt követ kiemelt figyelemmel, a belső folyamatok közül az infláció a vártnál kisebb mértékben emelkedett októberben, de ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, összességében a jegybank által korábban felrajzolt pálya mentén halad az infláció. Az országkockázati megítélés lényegében nem változott, november elején volt egy kiugrás, de azt követően visszasüllyedt a CDS-felár.
A kamatvárakozásokban is volt egy kiugrás, rövid ideig kamatemelést áraztak a piaci szereplők, jelenleg a következő hónapokra kamattartást, és a következő kamatvágás a jövő év első negyedének végén vagy a második negyedév elején folytatódhat az árazások alapján – vélik az Equilor elemzői.
Szerencsére a külső egyensúlyi helyzetben nem következett be negatív változás az elmúlt hetekben. Az említett forintgyengülés viszont komoly inflációs kockázatot jelent az importárakon keresztül, így az MNB a szokottnál is óvatosabban kommunikálhat. A döntéshozók jelezhetik, hogy a jelenlegi kamatszint tartósan, hosszú ideig fennmaradhat.
Kulcsfontosságú lehet, hogy tesznek-e arról említést, hogy milyen eszközökkel tudják kezelni a forintgyengülést,
illetve a hatásait, ha szükség lenne rá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.