A magyarok fele hitelellenes

A Scale Research Kft reprezentatív Bankindex kutatása évente több hullámban vizsgálja a 18 év feletti magyar lakosság pénzügyi szokásait és gondolkodását. A felmérés többek között a lakosság pénzügyi tájékozottságát, a bankok megítélését, megtakarítási képességet, kockázatvállalási hajlandóságot, a hitelek elfogadottságát és az ügyintézési csatornákkal kapcsolatos preferenciákat tárta fel.

Az adatok tanúsága szerint

minden harmadik magyar felnőtt érzékel különbséget a bankok szolgáltatásai között,

de másik egyharmad szerint a bankok csereszabatosak. A lakosság csupán hetede követi nyomon a pénzügyi újdonságokat a piacon, viszont kétharmadot ez a téma látszólag teljesen hidegen hagyja. Csupán a lakosság ötöde tartja magát jól

informáltnak pénzügyi területen,

minden második honfitársunk viszont legfeljebb kettesre értékeli saját pénzügyi tudását.

A lakosság fele tekinthető hitelellenesnek, ők semmilyen körülmények között nem vennének fel hitelt, csupán minden negyedik személy tekinthető kifejezetten „hitelbarátnak”, de csak a lakosság ötöde gondolja azt, hogy a hitelek

megkönnyítik az emberek életét.

Ötből két honfitársunk a személyes tanácsadást igényli, ha valamilyen pénzügyi kérdése van, vagy tanácsra van szüksége. Közel minden második személy legszívesebben bankfiókban intézi banki ügyeit, ezzel szemben ötből egy magyar, ha teheti, minden banki ügyét az online térben bonyolítja, és az ügyfelek negyede használja már internet banki szolgáltatást.

A lakosság ötöde rak csak félre rendszeresen pénzt megtakarítás célból,

háromból ketten továbbra sem hajlandóak magasabb hozamért legalább némi kockázatot vállalni, miközben a kockázatot tudatosan elfogadók is csak a lakosság tizedét teszik ki.

„A magyar lakosság sajnos továbbra is erősen megosztott módon gondolkodik a pénzügyi, banki témákkal kapcsolatban: kevesen nevezhetőek tájékozottnak pénzügyi téren, sokan egyáltalán nem követik a pénzügyi híreket, újdonságokat, ami az edukációs szint emelkedésének egyik gátja” – állítja Schauermann Péter, a Scale Research Ügyfélkapcsolati igazgatója – „az általános pénzügyi tudás emelkedésében nem várhatunk drámai javulást a következő évben sem. Sajnos ez kihat több más területre is: messze vagyunk még a hitelek tudatos használatától is, sokan hitelellenes attitűddel írhatóak le, és a megtakarítási képesség továbbra is a lakosság kis részének privilégiuma. Ez utóbbi persze nem csak attitűd kérdése, hanem összefügg a családok jövedelmi helyzetével is. A korona vírus okozta gazdasági visszaesés következtében a jövedelmi helyzet rosszabbodása a megtakarítási képesség érezhető csökkenését vetíti előre a társadalom jelentős részénél.”

A kérdésekre adott válaszok alapján a lakosságot öt jellemző csoportba tudták besorolni a kutatók.

A pénzügyek iránti nyitottság és a digitális banki csatorna használat alapján a két „szélső” csoport látható, amelyek mérete hasonló, csoportonként kb. 1,3 millió fő. A pénzügyi témák iránt leginkább nyitott „Tájékozott, kockázatvállaló” szegmens aránya 16 százalék a magyar lakosságon belül, a bankokkal és pénzügyekkel kapcsolatban leginkább elzárkózó, „Bankellenes, passzív” csoport aránya pedig 17 százalék. A lakosság negyede sorolható a „Támogatást igénylő” szegmensbe, akik leginkább igénylik a segítséget pénzügyi téren, valamint a fióki, személyes banki ügyintézést kedvelik.

A legnagyobb létszámú csoport a „Megtakarító, hitelbarát” szegmens, 2,4 millió fő, akik a lakosság 30 százalékát teszik ki.

A csoport tagjai közül sokan képeznek megtakarítást, némileg hajlandóak kockázatot vállalni, és nyitottak a banki hitelek iránt. A lakosság tizede egyszerre aktív digitális banki csatornahasználó, de többségük elutasítja a banki hiteleket, ők a „Hitel-ellenes, digitális bankoló” szegmens, nagyjából 890 ezer fő.