Fél a kiégéstől? Vezessen stressznaplót!

Az időhiány, a túlzott felelősségvállalás, a gyakori döntéskényszer, anyagi gondok, a túlzásba vitt munkavégzés vagy a szakmai sikertelenség egyaránt munkahelyi kiégéshez vezethet. Az állandó bizonyítási kényszerben szenvedőket és azokat, akik képtelenek nemet mondani, szintén veszélyeztetheti a pszichés, mentális vagy fizikai kiégés. Testi tünetként először alvászavar jelentkezhet, de a testsúly is változhat. A teljesítőképesség csökkenése, az önértékelési problémák megjelenése mentális tünet lehet.

A kiégés gyakran a motiváció, a teljesítmény mennyiségének és minőségének csökkenésével, jár, de az is előfordul, hogy a kedvelt időtöltéstől való eltávolodással kezdődik a probléma, amelyet nagyon komolyan kell venni. A beteg sokszor azt érzi, nem olyan, mint szokott, de általános fáradtságnak véli csak az állapotát. A munkatársaknak, a főnöknek is felelőssége, hogy megpróbáljon segíteni a látszólag fáradt, de a kiégés szélén álló dolgozónak. Sokan azt gondolják, a stressz vagy a fásultság már maga a kiégés, ám nem kell aggódnia, ha egy hosszú hétvége után, kipihenve, feltöltődve, elmúlnak a tünetek.

Az Ohio-i Egyetem kutatói szerint a burn out elkerülésére érdemes stressznaplót vezetni. Ebben rögzíteni kell, hogy milyen napi feladatok okoznak nagy nyomást, lelki vagy fizikai megterhelést, és ezek számát csökkenteni kell. A stressz-napló része az is, hogy a dolgozó leírja, nap mint nap mit tesz azért, hogy elegendő rekreáció legyen az életében. Ez lehet aktív pihenés, esti séta, kirándulás, sport, olvasás (nem munkához kapcsolódó), masszázs, főzés, borkóstolás, társasjátékozás, szóval bármilyen tevékenység, amelynek nincs köze a megszokott rutinhoz, és főleg nincs a napi robothoz, és még örömet is okoz.

Úgy gondolom, a napló írás segít, hogy tudatosan figyeljünk magunkra, napi rendszerességgel vegyük számba életünk fontos eseményeit, és ebből adódóan vonjuk le a konzekvenciákat – fogalmazott a Világgazdaság Online érdeklődésére Joó Zsuzsa. A Karrieriskola Kft. ügyvezetője szerint ez a javaslat hasonlít Popper Péter A belső utak című könyvében leírt egyik módszerre, úgyhogy a technika nem egészen ismeretlen az önismerettel foglalkozók számára.

A stressz-naplót legalább 2-3 hónapig naponta érdemes vezetni. Jó önismereti játék, hisz a naplóíró kitapasztalja, melyek azok a dolgok, amelyek halálra idegesítik, és melyek azok a feladatok, amelyeket utálattal végez. Mindez segíti a pozitív gondolkodást, a paradigmaváltást, hisz csak az ellen tehetünk, amit azonosítottunk, amiről tényleg tudjuk, hogy zavar minket.

„A munkahelyek nem arról szólnak, hogy csak azt csináljuk, amit szeretünk, vagyis sok gyűlölt feladat később is a mi dolgunk lesz, ám ha tudatosítjuk magunkban, hogy ezek bosszantanak minket, s hamarosan olyan dolgokat (kikapcsolódás, lazítás, sport) tehetünk, amelyek kárpótolnak bennünket a rossz szájízzel végzett robotért, akkor csillapíthatjuk a ránk nehezedő nyomást” – állítják az egyetem kutatói.

o Túlzott kimerültség érzése

o Vírusfertőzésekre való hajlam

o Immunrendszer összeomlása

• Mentális kiégés

o Az időnyomáson nem képes úrrá lenni

o Önbizalom csökkenése, nem szívesen vállal felelősséget

o A negatív gondolkodás egyre inkább elhatalmasodik rajta

o Elhatározási képesség és az energia egyre csökken

o A rokonoktól, ismerősöktől való eltávolodás, amely aztán egyre több konfliktust okoz, és hozzájárul a kiégéshez

A stressznapló lényege tehát önmagunk feltérképezése. Ebben nemcsak a munkahelyi zavaró tényezőket, hanem a magánéletünk rezdüléseit is leírhatjuk. A kutatók szerint nem ritka, hogy kiderül belőle, a bennünk lévő nagy feszültséget nem is a túlmunka okozza, hanem például a magánéletünk válsága. A stressznapló annál jobb, minél részletesebb. Aki a legapróbb érzéseit is leírja a stressz-naplóban, könnyebben azonosítja élete problémás területeit, s elkerüli, hogy pót-problémákkal azonosítsa a valósiakat. Ezzel a módszerrel akár olyan mély érzések is azonosíthatók, mint, hogy elégedetlenek vagyunk a karrierünkkel, és képtelenek vagyunk az önmegvalósításra, holott „csak” a fizetésünkre panaszkodtunk. Vagy épp nem fogadjuk el az új kollégánkat, és fúrjuk, ahol csak lehet, pedig csak féltékenyek vagyunk rá. Sőt, lehet, hogy az új szomszéd kutyája idegesít minket, ám a valódi ok, hogy féltékenyek vagyunk a feleségünkre/férjünkre mert olyan jókat beszélget a szomszéddal.

Joó Zsuzsa szerint egyébként a naplóírás évszázadok óta a lelki megterhelés levezetésének egyik jól bevált eszköze. Bár ma kissé idejétmúltnak érezhetjük, ám aki egyszer belekóstolt például a terápiás írásba, az tudja, mennyire felszabadítja az energiákat. „Karrier-tanácsadás során azt tapasztalom, hogy az emberek a munkájuktól valami felemelőt, kreatívat, nagyszerű dolgot várnak, ám a munkahelyek nem ezt nyújtják. Ezt el kell fogadni, mert nincs annyi izgalmas, érdekfeszítő, kihívásokkal teli munka vagy munkakör, amennyi igény van iránta. Az emberek csak azt felejtik el, hogy boldogságot, örömöt másban is lehet találni. Ehhez egyrészt alaposan körbe kellene nézni a környezetükben – illetve elegendő időt szánva –, és önmagukban” – hangsúlyozza a szakember. Szerinte ugyanis nem akkor fogunk többet teljesíteni, ha még több munkát vállalunk vagy még több időt töltünk benn a munkahelyünkön, ez csak kiégéshez, és súlyos betegségekhez vezet. Ha azonban tudatosan, előre beépítjük életünkbe a rekreációt, az fogja a lelkierőnket és a munkateljesítményünket megnövelni.
        

o Túlzott kimerültség érzése

o Vírusfertőzésekre való hajlam

o Immunrendszer összeomlása

• Mentális kiégés

o Az időnyomáson nem képes úrrá lenni

o Önbizalom csökkenése, nem szívesen vállal felelősséget

o A negatív gondolkodás egyre inkább elhatalmasodik rajta

o Elhatározási képesség és az energia egyre csökken

o A rokonoktól, ismerősöktől való eltávolodás, amely aztán egyre több konfliktust okoz, és hozzájárul a kiégéshez -->