Nagy a homály a multik állami támogatása körül

Nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány a múlt héten a Mercedes-Benz gyárának felépítését. A szakemberek ritka egységes értékítélete övezi a befektetést: olyan gyártó jön az országba, amely öregbíti a magyar gazdaság hírnevét, javítja az ipari kultúránkat. A Hankook Tire rácalmási gumiabroncsgyára arányaiban hasonló méretű állami támogatást kapott, mint a Mercedes, ám a termelési folyamatban magyar közreműködés szinte csak az üzemi menzán mutatható ki.

A hatalmas állami ráfordításnak tehát nincs a gazdaságban tovagyűrűző hatása, és a hatékonysága egyéb szempontból is megkérdőjelezhető. Az egyedi kormánydöntések rendszerének bevezetése óta Magyarország körülbelül félmilliárd euró támogatást nyújtott egyedi döntés alapján, ezzel 2,5–3,0 milliárd eurónyi beruházást segített, miközben összesen 19,3 milliárd euró működő tőke (FDI) érkezett az országba. Az FDI in the New Member States című Eurostat-tanulmány szerint hazánk 2004 és 2006 között a legsikeresebb tőkevonzó ország volt a 2004 után csatlakozottak körében. Az EU 15 régebbi gazdaságából 26,3 milliárd euró érkezett ide, ötször annyi például, mint Szlovákiába.

E történetek mögött egyre éleződő vita áll. Mi tesz jobbat a magyar gazdaságnak: a multik válogatás nélküli idecsalogatása, vagy a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor megerősítése? Az indulatokat gerjeszti, hogy az elmúlt években az állami fejlesztéspolitika erősen eltolódott a nagy nemzetközi cégek támogatásának irányába. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adatai szerint, míg 2004 és 2006 között a magyar kkv-k az összes társaságiadó-befizetés 47–55 százalékát teljesítették, addig ugyanebben az időszakban a társaságiadó-kedvezmények teljes összegéből csak 2–5 százalékkal részesültek.

A multik támogatásáról nem áll rendelkezésre átfogó kép. Arról, hogy a magyar állam az uniós csatlakozás, vagyis 2004 előtt mely cégeknek, milyen támogatásokat adott, nincsenek az érintett szervezeteknek pontos, vagy legalábbis nyilvános adatai. Így nem csoda, hogy cáfolatlanul terjenghet az a városi legenda, amely szerint miután 2011-ig kifutnak a 2002-ig, még az uniós csatlakozás előtt megszerzett adókedvezmények, több multi is továbbléphet olyan országokba, ahol támogatóbb adókörnyezetet talál. Vagy legalábbis erős alkupozícióba kerül a további kedvezményeket illetően.