Nézze meg hol lesznek a Budapesti olimpia helyszínei! Térkép

Igaz ez még mindig csak egy munkaközi állapot, a helyszínek végleges kijelölése azonban minden bizonnyal heteken belül megtörténik, a terveket ugyanis már az érintett önkormányzatoknak is átküldték. Az már biztos, hogy a korábban felvázolt lehetőségek közül a Duna menti olimpia a legmegfelelőbb, amely szerint a Csepel sziget valamint a Puskás Ferenc stadion és környékén lenne a fő súlypont, de szerepet kapnának a dunai szigetek is.

Beleznay Éva Budapest főépítésze tegnap a Property Forum Budapest 2008 ingatlan-szakkonferencia keretein belül a témában tartott előadáson elmondta: a mostani tervek szerint az olimpiai- és a média falu is a Csepel Sziget északi részén lenne, s itt rendeznék a vízilabda, a tenisz és a kajak-kenu versenyeket is. Egyértelműen ez a terület lenne a játékok központja, s mivel Tóth Mihály Csepel polgármestere tegnap a kerület támogatásáról biztosított mindenkit, ezen már szinte biztosan nem változtatnak a tervek véglegesítéséig.

Máshol is lehetett volna

A budapesti olimpiáról szóló első – még a 2012-es játékok kapcsán készített – megvalósíthatósági tanulmány a Duna-menti játékok mellett másik lehetőséget is felvázolt. Az úgynevezett Északi olimpiai park tervében M0-M3-as csomópontja és a Békásmegyer – Szentendre közti Duna menti sáv kapott volna központi szerepet. Ezzel a Duna menti zóna északi irányú meghosszabbítása és hasznosítása történhetett volna meg. A Északi olimpiai park teljes egészében zöldmezős beruházás lett volna.

A főépítész által bemutatott térképen az is látszik, hogy a Puskás Ferenc stadion és környéke a többek között az atlétikai számoknak, a labdarúgó mérkőzéseknek, illetve az úszó eseményeknek adna otthont, míg a Fehér-dűlő térségében alakítanák ki például a labdajátékok, a súlyemelés, az ökölvívás, és a birkózás helyszíneit. Az íjászat, a vívás és a lovaglás a Margitszigeten, az Óbudai-szigeten, a Népszigeten valamint az Óbudai gázgyár területén kapna helyet.

Beleznay Éva elmondta: Budapesten az elmúlt 100 évben nem volt a város struktúráját komolyabban érintő, a városképet jelentősen átalakító beruházás, pedig ilyenekre nagy szükség lenne. Az olimpia megadná a lökést ahhoz, hogy ezt a 100 éves lemaradást pótolni lehessen. Kiemelte: az ötkarikás játékok kapcsán megvalósuló beruházások többsége nem az olimpia miatt szükséges, jelentős részükkel az elmúlt évtizedek lemaradását pótolnánk.

Egy 2020-as budapesti olimpia – csak a játékok megrendezéséhez kötődő – költsége egyébként 518 milliárd forint lenne, emellett azonban jelentős egyéb infrastrukturális beruházásokra is szükség van ahhoz, hogy hazánk készen álljon a feladatra – mondta Bienerth Gusztáv a hazai olimpia megvalósításának támogatására létrehozott Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) Felügyelő Bizottságának a tagja.

A PricewaterhouseCoopers (PwC) tavaly februárban kiadott megvalósíthatósági tanulmánya szerint az egyéb – elsősorban közlekedési – fejlesztések költsége 4646 milliárd forint lehet, amiből 2675 milliárd forintot fizetnének állami forrásból fizetnének, míg 434 milliárdot a magánszféra finanszírozna, 1527 milliárdot pedig EU-forrásokból fedeznének.

Bienerth Gusztáv felhívta azonban a figyelmet, hogy ez a közel 5000 milliárdos összeg nagyrészt olyan beruházásokat tartalmaz – mint például a négyes és az ötös metró kivitelezése, az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-s körgyűrű, illetve egyes gyorsforgalmi utak kiépítése – amelyek az ötkarikás játékok nélkül is megvalósulnának 2020-ig. A PwC már említett tanulmánya szerint az előre hozott költségek összesen 562 milliárd forintot tesznek ki.

Bienerth azt is kiemelte, hogy egy budapesti olimpia esetében semmiképpen sem a pekingi játékokat kell etalonnak tekinteni, sokkal inkább az athéni, vagy a barcelonai olimpia lehet példaértékű. Hozzátette: az alig több mint egy hónapja véget ért esemény nagyon magas szintű, és szervezett volt, azonban a pénzügyi tervezéssel egyáltalán nem foglalkoztak, nem valósult meg a költségek kontrolja. Kína számára az olimpia imázsépítés, erődemonstráció volt, s egyáltalán nem számított, hogy minderre mennyit költenek.

Magyarország esetében a költségek kézbentartására azonban nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni. Éppen ezért fontos kérdés a létesítmények elő- és utóhasznosítása, amiben például a görögöktől lehet tanulni. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes elmondta: nagyrészt emiatt esett a választás a Duna-menti megvalósításra is, az ugyanis viszonylag jó utóhasznosítást tesz lehetővé.

A 2020-as olimpiával kapcsolatban egyébként egyre több város neve merül fel. Szentpétervár már hivatalosan is jelezte, hogy megrendezné a játékokat, de szóba hozták a 12 év múlva esedékes sportünneppel a 2016-ra is pályázó Prágát, a 2010-es labdarúgó világbajnokság egyik helyszínét Durbant, sőt Dubait és több amerikai nagyvárost is.