Perkalauz: szerződésszegés esetén a támogatás visszajár

A ügy felperese középiskolai végzettséggel rendelkezett, és egészségügyi főiskolára járt, amikor az alperes munkáltató alkalmazottja lett. A felek tanulmányi szerződést kötöttek. Ebben a cég arra vállalt kötelezettséget, hogy a munkavállalót a képzés tartama alatt, valamint azt követően két évig a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja. Az egészségbiztosítási szakembernek készülő felperes pedig meghatározott időre vállalta a diploma megszerzését. A cég adminisztrátorként, majd ügyintézőként foglalkoztatta. A felperes sikeres záróvizsgát tett, de a diplomához szükséges nyelvvizsgával késlekedett, azt nem szerezte meg a tanulmányi szerződésben rögzített időpontig. Kérte munkáltatóját a szerződés módosítására, ez nem történt meg, viszont – illetménye érintetlenül hagyásával – a végzettsége szerinti fizetési osztályba sorolták. Nem egészen egy év múlva munkaviszonyát megszüntették, és kötelezték 400 ezer forint tanulmányi támogatás visszafizetésére.

A munkaügyi bíróság megállapította: a munkáltató jogszerűen követelte vissza a támogatást, mivel a felperes nem teljesítette határidőben szerződéses kötelezettségét. Hasonló álláspontra helyezkedett a másodfokú ítélkező fórum is. Ezért a felperes az LB-hez fordult felülvizsgálatért.

Beadványában arra hivatkozott, hogy a munkáltató nem a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta, és a diploma megszerzésére szóbeli haladékot kapott. Az LB kifejtette: a cég valóban kötelezettséget vállalt, hogy a dolgozót végzettségének megfelelő munkakörben alkalmazza. Ez a kitétel azonban nem a megszerzendő képesítésre vonatkozott. Középfokú végzettségének megfelelő munkát bíztak rá, tehát a munkáltató nem szegte meg a tanulmányi szerződést. A felperes viszont – nyelvvizsga hiányában – nem szerezte meg határidőre az egészségbiztosítási szakemberi képesítést, azaz részéről megállapítható volt a szerződésszegés. Alaptalanul érvelt azzal is, hogy a munkáltató szóban hozzájárult az általa kért haladékhoz, ezt nem sikerült bizonyítania. A tanulmányi szerződés írásbeliséghez kötött, így annak módosítására csakis írásban kerülhetett volna sor. A munkáltató szerződésmódosítási szándékát nem támasztja alá az, hogy a felperest másik fizetési osztályba sorolta egyéb nyilatkozat vagy intézkedés nélkül – hangsúlyozta az LB.