Kölcsönzési anomáliák

A hazai munkaerő-kölcsönzés anomáliáira hívta fel a gazdasági tárca figyelmét a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA), a beadványt Garamvölgyi Ábelnek, a GKM szakállamtitkárának címezték – tudta meg a Világgazdaság.
A szakanyag a kölcsönzés során felmerülő felmondási problémákat, a foglalkoztatás bejelentésének visszásságait, valamint a kölcsönzöttként alkalmazott külföldi munkavállalókat érintő problémákat foglalta össze. Az első esetben a gondot az okozza, hogy az itthon kialakult bírói gyakorlat szerint ha a kölcsönbe vevő cég már nem akarja alkalmazni a dolgozót, a kölcsönbe adó akkor sem mondhat fel neki, hanem köteles új foglalkoztatási lehetőséget keresni számára, erre az időszakra bért fizetni, és harminc nap múlva csak akkor bocsáthatja el, ha bizonyíthatóan nem talált a részére új állást. Ez még szigorúbb felmondási körülményt jelent, mint amelyet a munka törvénykönyve előír – jelezte Gárdus Zsuzsanna. A HOA elnökségi tagja, az Adecco magyarországi ügyvezetője hozzátette: a kifejezetten a munkaerőpiac rugalmasságát segítő kölcsönzés így megnehezül, jelentős versenyképességi hátrányba kerül a hagyományos munkaviszonyhoz képest.
A másik problémát a foglalkoztatás bejelentése (Abev-bejelentés) okozza. Mint ismeretes, 2007. január 1-jétől a foglalkoztatott biztosítottak bejelentési kötelezettsége, az EMMA rendszerét felváltotta az APEH elektronikus kapuján történő bejelentés. A HOA-nak számos olyan vállalat is tagja, amelynek több telephelye, országos hálózata van, számukra óriási gondot okoz a bejelentési határidő betartása.
A jelenlegi szabályok szerint a biztosítás létrejöttét az azt megelőző napon, de legkésőbb aznap, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni.
Tehát ha a vállalat központja – ahonnan a bejelentés elindul az elektronikus ügyfélkapun keresztül az APEH felé, ahova vidéki vagy más telephelyről a foglalkoztatás első napján érkezik – csak azon a napon értesül arról, hogy a telephelyre felvettek egy munkavállalót, amikor az aláírta a szerződését, és már munkába is állt, már nem lehetséges betartani a határidőt. Az aznapi bejelentést a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni – tehát ha a munkavállaló reggel 6-kor kezdi a munkát, akkor az ügyintéző, akinek a munkaideje reggel 8-tól szól, nem tudja ezt betartani.
A több vidéki telephellyel rendelkező munkáltatóknál, főleg ott, ahol kevéssé van internetkapcsolat, vagy a kölcsönző cégek esetében, ahol csak akkor biztos a jogviszony létrejötte, amikor a munkavállaló megjelenik, lehetetlen betartani ezeket a szabályokat. A törvény szerint a biztosítás megszűntét követő nyolc napon belül kell kijelenteni a munkavállalót. Ha ezen idő alatt esetleg szünetel a biztosítása, mert új jogviszonyt nem létesített, és ebben az időben venne igénybe orvosi ellátást, erre nem jogosult. Nem világos, hogy ezt vajon hogyan ellenőrzik – mondta Gárdus Zsuzsanna. „A törvény nem szabályozza, mikor, hány napon belül kell bejelenteni a biztosítás szünetelését. A havi elszámolások a hónap végén leadott jelenléti ívek alapján történnek, így csak ekkor értesül a bérszámfejtés arról, ha valaki például igazolatlanul hiányzott, vagy fizetés nélküli szabadságon volt hónap közben, vagyis szünetelt a biztosítása. Ha ez több napon keresztül fennáll, esetleg egyik hónapról áthúzódik a másikra, azt hány napon belül kell jelenteni?”
A tapasztalatok szerint az ügyfélkapuhoz jogosultságot kérni egyszerű ugyan, de nem veszélytelen több dolgozónak is jogosultságot adni annak használatához az esetleges visszaélések miatt. „Egyik tagvállalatunk jelezte, hogy alkalmazottja a korábbi munkahelyén minden jogosultsággal rendelkezett, bejelentésre, bevallások beküldésére, folyószámla-lekérdezésre, s bár három hónapja megszűnt a munkaviszonya, s a volt foglalkoztatója bejelentette az előírt nyomtatványon az APEH felé, hogy ez a személy már nem jogosult a korábbi adatszolgáltatásokra és azok beküldésére, mégis a mai napig hozzá tud férni a volt munkáltató adataihoz. Talán az APEH nem rendezte a jogosultsága visszavonását” – emelte ki a HOA elnökségi tagja. A szövetség egyelőre várja a felvetett problémákra a GKM visszajelzését.

A bejelentési határidő betartása

A biztosítás megszűntének bejelentése

Az adatszolgáltatás tartalma

A bejelentés körüli problémák a munkavállalók szempontjából

APEH-ügyfélkapu

Külföldiek foglalkoztatásának a feltételei

A bejelentési határidő betartása

A biztosítás megszűntének bejelentése

Az adatszolgáltatás tartalma

A bejelentés körüli problémák a munkavállalók szempontjából

APEH-ügyfélkapu

Külföldiek foglalkoztatásának a feltételei Megoldási javaslatok (a HOA részéről az ügyfélkapuhoz való jogosultság tekintetében)

Egy olyan technikai megoldás az APEH és egyéb döntéshozók részéről, amely lehetővé teszi a telephelyeknek a közvetlen bejelentést úgy, hogy illetéktelen ne férjen az adatokhoz

Ha ez nem lehetséges, a bejelentési határidő megnyújtása legalább négy-öt munkanappal

A bejelentett adatok könnyebb nyomon követhetősége, különös tekintettel a munkaügyi ellenőrzésekre, munkavállalói panaszokra

Technikai megoldás a személyi adatok hatékonyabb védelmére

A kettős adatszolgáltatással járó adminisztrációs teher csökkentése Magyar Munkajogi Konferencia Tegnap kezdődött, ma és holnap is tart az V. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrádon.

A hagyományokhoz híven az idén is aktuális munkajogi problémát tűzött zászlajára a találkozó: hatékonyság vagy jótékonyság, avagy milyen hatása van a munkajogi szabályozásnak egy ország, illetve egy adott vállalat gazdálkodására nézve. Szó lesz a gazdálkodást talán a legközvetlenebbül érintő munkaidő-szabályozásról, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás feltételeiről, a globalizálódó vállalati működés munkajogi korlátairól és a munkaerő-kölcsönzésről is. -->