Az ünnepi ülésen a jogi és a gazdasági élet képviselői, a húsz éve elfogadott törvény jelentőségéről emlékeztek meg. Sárközy Tamás jogászprofesszor – a jogszabály voltaképpen egyszemélyes megalkotója – a VGO-nak elmondta: mára vitathatatlan, hogy a gt. a kapitalizmus feltételtörvényévé vált, megelőzte a politikai rendszerváltozást.
Létrejöttével Magyarország az átalakulásban nem kevés versenyelőnyhöz jutott a többi volt szocialista országhoz képest. Mint mondta, a jogszabály valódi húzótörvénynek bizonyult.
Élnek uniós irányok és erőteljes hazai törekvések az amerikai társasági- és cégjog intézményeinek minél szélesebb körű átvételére. A pénzpiaci válságesemények azonban arra figyelmeztetnek, hogy az értékpapír dematerializálása, a piacra lépés akadályainak lebontása önmagában kedvező lehet, ám a hitelezői és kisbefektetői védelem szempontjából óriási veszélyeket rejt magában.
A magyar társasági jog úgy korszerűsödött, hogy megtartotta a hitelezői és kisbefektetői védelmet – mondta Sárközy Tamás.
A gt.-t és a cégtörvényt 1997-ben, majd 2006-ban újították meg. Mindkét alkalommal Sárközy Tamás vezette a kodifikációs munkákat. A második és harmadik társasági törvény alapjaiban hű maradt az elsőhöz, de szükségszerűen bővült új jogintézményekkel is. A cégjog nagyot változott: ma már akár egy óra alatt nyilvántartásba kerülhet a frissen alapított vállalkozás.
A gt.-t és a cégtörvényt 1997-ben, majd 2006-ban újították meg. Mindkét alkalommal Sárközy Tamás vezette a kodifikációs munkákat. A második és harmadik társasági törvény alapjaiban hű maradt az elsőhöz, de szükségszerűen bővült új jogintézményekkel is. A cégjog nagyot változott: ma már akár egy óra alatt nyilvántartásba kerülhet a frissen alapított vállalkozás. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.