Ál-potencia és energianövelők a piacon - Halálos mellékhatás

Hadjáratot indít az Európai Unió a gyógyszerhamisítás ellen. Az Európai Bizottság a napokban jelentette be az erről is szóló javaslatcsomagját, amellyel a teljes európai gyógyszerpiac működésén javítana. A hamis gyógyszerek ugyanis egyre nagyobb gondot okoznak Európában: az elmúlt három évben 380 százalékkal, 2,5 millió dobozra nőtt az unió határán lefoglalt hamis készítmények mennyisége, és becslések szerint a forgalmuk 2010-re elérheti majd az 58 milliárd eurót.

Védekezésképpen szó szerint kézzel fogható intézkedéseket bevezetését is tervezi a bizottság 2009-2010-től, amelyek megvédenék a fogyasztókat a veszélyes és a hamisított gyógyszerektől. A gyógyszerdobozokra például olyan sorozatkódot kellene nyomtatni, amely lehetővé teszi a könnyű és egyértelmű beazonosítását, és emellett kötelezővé tennék az olyan biztonsági záróelemek használatát is, amelyek bizonyítani tudják, hogy a csomagolás még nem bontották fel.

A szigorúbb „dobozolási” szabályokra azért van szükség, mert a testület szerint jelenleg szinte mindenütt előfordulhat, hogy a csomagolás alapján „szabályszerűnek” látszó gyógyszer nem megfelelő összetevőket, vagy ami még rosszabb, mérgező anyagokat tartalmaz. Évente jelenleg 200 ezer ember halálát okozzák a gyógyszerek szedése következtében fellépő mellékhatások az Európai Unióban. A Bizottság az új előírásokkal megerősítené a gyógyszerek biztonsági vizsgálatáért felelős uniós rendszereket is.

Az uniós illetékesek könnyítenék a fogyasztók tájékozódását a gyógyszerekkel kapcsolatban, hogy a számukra legmegfelelőbb készítményt tudják kiválasztani. Ezt elősegítendő a vényköteles gyógyszerek esetében is engedélyeznék a gyógyszergyártóknak, hogy terméktájékoztatókat tegyenek közzé az interneten, valamint egészségügyi kiadványokban a készítmények áráról, a felhasználás körülményeiről, a tudományos eredményekről, a mellékhatásokról és a lehetséges veszélyekről. Eddig hasonló ismertetőt csak a termékek dobozában helyezhettek el.

„Az európaiakat tájékoztatni kell a rendelkezésre álló gyógyszerekről és gyógymódokról, mivel az egészségük forog kockán” – jelentette ki ennek kapcsán Günther Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke, iparpolitikai biztos. A tagállami hatóságoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a fogyasztók tájékoztatása során a gyógyszergyártó cégek ne szegjék meg a receptköteles gyógyszerek reklámozására vonatkozó uniós tilalmat.

A mellékhatásokat illetően Magyarországon a gyártók kötelessége a készítmények használatával kapcsolatos észrevételek követése, erről jelentést készítenek az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI). Emellett a gyógyszerészek, az orvosok és a kórházak közvetlenül is jelenthetik az észlelt mellékhatásokat az intézetnek, ők továbbítják azt az európai gyógyszerügyi hatóságnak, itt összesítik az adatokat – mondta Szabó Franciska, az OGYI sajtóreferense. Bár az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az eladott gyógyszerek 50 százaléka interneten talál gazdára, erre vonatkozó uniós előírás nem készül. Brüsszel a tagállamokra bízza, hogy engedélyezik vagy megtiltják a receptköteles medicinák világhálón keresztül történő értékesítését.

Ál-potencianövelők a piacon
A magyar piacra főként Romániából és Kínából érkeznek a becsempészett, gyanús anyagokat tartalmazó készítmények, amelyek ugyan hasonlítanak a hivatalosan árusított gyógyszerekhez, de sokkal olcsóbbak azoknál. A budapesti piacokon elsősorban energia- és potencianövelő, vagy a daganatos betegségeket elűző csodaszereket szoktak lefoglalni a razziák során a pénzügyőrök. Az elmúlt öt évben a vám- és pénzügyőrség 79 büntetőeljárást indított illegális gyógyszer-kereskedelem miatt.