Változik az ingatlanlízing illetékterhe

Szélesebb körben vehetik igénybe a kedvezményes, kétszázalékos vagyonszerzési illetéket a jövőben az ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozások.

2008.12.15, 00:00

A könnyítéssel eddig azok a cégek élhettek, amelyek fő tevékenységként végezték az ingatlanok forgalmazását vagy pénzügyi lízingjét. Igaz, a szabályozás szerint előbbi esetében kötelező volt a cégbizonyítvány bemutatása, utóbbiban pedig a fő tevékenység szerinti ingatlanlízing tényét a Magyar Lízingszövetségnek a nettó árbevétel-megoszlásról szóló igazolásával kellett bizonyítani. A kedvezményezettek körét bővítik az ingatlanalapok is, amelyek e tevékenységük jogszerűségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével voltak kötelesek alátámasztani.

A 2009-es adó- és járulékcsomag ugyanakkor jelentős módosításokat vezet be ezen a területen. A jogszabályváltozások jövő év január elsején lépnek hatályba, miután a parlament két hete az adótörvénycsomag részeként elfogadta a vonatkozó módosításokat.

A változások első eleme, hogy nem lesz szükség a TEÁOR-számok alkalmazására, ugyanakkor az új jogszabály a kétszázalékos illetékkulcs igénybevételét a kizárólagos tevékenységi kör helyett mind az ingatlan tulajdonjogának értékesítését végző vállalkozó, mind az ingatlanokat lízingbe adó cégek esetében a nettó árbevétel meghatározott összetételéhez köti. Így a kedvezmény lehetősége elérhető lesz a pénzügyi lízingtevékenység mellett más – többek között hitelezési vagy betétgyűjtési – tevékenységet is folytató vállalkozások számára is (az új feltételekről lásd kiemelésünket).

Könnyítés az is, hogy 2009-től az induló vállalkozások is részesülhetnek a kedvezményes kulcs előnyében. Ha a tevékenység megkezdésére a vagyonszerzés évében kerül sor, a vállalkozások nyilatkozhatnak arról, hogy nettó árbevételük megoszlása várakozásuk szerint megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha azonban ez a vállalás nem teljesül, e cégek kötelesek az illeték különbözetének 50 százalékkal növelt összegét leróni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Ugyanez igaz abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételére az adóév hatodik hónapjának első napja – vagyis a beszámolókészítés határideje – előtt kerül sor. Ilyenkor a vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy a beszámoló elkészítése után, az adóévet követő hatodik hónap 15-ig jelezze az adóhatóság felé: mégsem felel meg a követelményeknek. Az 50 százalékos „büntetés” azonban ilyenkor is él. Ezzel szemben, ha a vagyonszerző június 15-e után nyilatkozik a vállalás bukásáról, a határidő figyelembe nem vétele miatt még mulasztási bírságot is köteles fizetni. Amennyiben pedig minderre adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény, az illetékkülönbözet kétszeresének megfizetését írja elő az új jogszabály.

Nem változik ugyanakkor az a kitétel, amely szerint a kedvezmény feltétele, hogy a vállalkozások két éven belül értékesítsék vagy a futamidő végén a tulajdonjog átszállását eredményező (zárt végű) pénzügyi lízingbe adják az ingatlant. E vállalásról korábban az illeték kiszabásáról szóló bejelentésig kellett számot adni az adóhivatalnak, 2009-től azonban e nyilatkozat határideje a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése lesz. Fontos, hogy a kétéves határidő leteltét követően az ügyletek valóra válását az adóhatóság hivatalból ellenőrzi, jogutódlás esetén pedig a határidőt a jogelőd vagyonszerzésétől számítják.