Halálra vannak ítélve a kis élelmiszerboltok?

A kereskedelem felgyorsult koncentrációja túlnyomórészt a legkisebb, 50 négyzetméteres és kisebb boltokat érinti; azokból 1100-zal kevesebb működött december végén, mint egy évvel korábban. Év közben ugyan sok új boltot nyitottak, de jóval többet zártak be.

Ugyanis a vásárlók boltválasztásában fő szemponttá vált, hogy szeretnének egy boltban megtalálni mindent, amire szükségük van. Keresik a nagy eladóterű üzleteket, amelyek láncai továbbra is terjeszkednek, és hálózataikat átlagosan 10 százalékkal bővítették múlt évben. A boltszám legnagyobb mértékben a diszkont csatornában emelkedett, utána a hipermarket következik, valamint a szupermarket.

Így múlt év végén 566 diszkont, 137 hipermarket és 417 szupermarket várt vevőre; ez összesen 1 119, szemben az egy évvel korábbi 1 016-tal. Ebből a szempontból fontos, hogy a Spar megkezdte a 177 Plus diszkont átalakítását szupermarketté. Ennek következtében várható, hogy jelentősen átrendeződnek a piaci pozíciók. A hagyományos kiskereskedelemben az 50 négyzetméteres és kisebb boltok száma 9 százalékkal, 11 390-re csökkent. Ennél jóval kisebb a negatív arány az 51-200 négyzetméteres szegmensben, ahol a boltszám 6 590 lett. A 201-400 négyzetméteres szegmens is kisebb lett, és 805 egységet számlál. A 2 532 vegyiáru szaküzlet azt jelenti, hogy itt a boltszám 11 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A negatív tendencia azonban csak Budapesten, Pest megyében és Dunántúlon érvényesült.

A keleti régiókban ugyanis növekedett a boltszám. Az élelmiszer-kiskereskedelemben egyes kategóriáknál érzékelhető szerepet játszó patikák és benzinkút shopok is terjeszkednek: Előbbiek száma 15 százalékkal, 2 520-ra, utóbbiaké 14 százalékkal, 1 360-ra nőtt, egyik évről a másikra. A Nielsen átfogó felmérést végzett el tavaly: 250 megbízott munkatársunk három hónap alatt ellátogatott 83 ezer üzletbe, hogy a helyszínen kapjon képet a teljes hazai bolthálózatról. Rögzítették minden egyes üzletnél annak címe és telefonszáma mellett többek között alapterületét, alkalmazottainak, illetve pénztárgépeinek számát, a forgalmazott termékköröket, becsült forgalmát és a hagyományos boltoknál azt is, hogy valamely beszerzési társulás tagja-e.

A láncok terjeszkedésével növekvő boltszám erősen befolyásolja a különböző kiskereskedelmi csatornák forgalmának növekedését is. Amíg a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalma értékben átlagosan 7 százalékkal emelkedett 2007 december-2008 novemberben, addig a szupermarket eladásai 15, a diszkonté 12, hipermarketé pedig 9 százalékkal bővültek. Ugyanakkor a hazai láncoknál plusz 3, az önálló üzleteknél 5 százalék mínuszt regisztrált a Nielsen. Ez azt mutatja, hogy a vásárlók lakóhely közeli beszerzéseiknél is mind nagyobb arányban részesítik előnyben a nagy eladóterű bolttípusokat.

A Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum kategóriánál is szembetűnik, hogy a növekvő boltszám összefügg a nagyobb forgalommal. Amíg a termékcsoport kiskereskedelmi eladásai országosan 3 százalékkal emelkedtek, addig a drogéria csatorna plusz 12-t ért el. Ezt azonban a láncok az előző évinél 49-cel több üzlettel érték el: A dm 30, Müller 16, Schlecker 3 egységgel bővítette hálózatát tavaly. Így a drogériák száma 466-ra nőtt. A vegyiáru és kozmetikum bolti forgalmából két lakóhely közeli csatorna, a szupermarket és a diszkont 8-8 százalék pluszt ért el, és szintén az átlag fölött fejlődött.