Nem lelkesednek a rendszer átalakításáért a kórházigazgatók

Tizenöt éven belül a jelenleginél 2,7 évvel tovább élhetnek a budapestiek, legalább is ennyivel nőhetne a születéskor várható élettartam, ha átalakítják a fővárosi kórházrendszert. Egyebek mellett ez olvasható a Budapesti Egészségügyi Modellről szóló most elkészült, az MR1-Kossuth Rádió birtokába jutott koncepcióban. Az átalakítás fő kezdeményezője Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes volt, és végül hosszas viták után a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazást adott a tervek elkészítésére.

Az anyag szerint a jelenlegi rendszer hosszabb távon pénzügyileg nem fenntartható, csak a kórházi épületek felújítására 40 milliárd forintot kellene fordítani, emellett a 12 fővárosi kórház fele adósságokat halmozott fel. Sok kórház alacsonyabb ágyszámmal is tudna működni, de egyik sem érdekelt a kapacitások csökkentésében. Az intézmények inkább versengenek egymással az együttműködés helyett, hiányzik a stratégiai irányítás, a gazdálkodás összehangolása. A mostani helyzetelemzés alapján készített konkrét átalakítási javaslatok május végére készülnek el, ezután hozhatja meg a Fővárosi Közgyűlés a végső döntést. A modell kidolgozásáért a főváros 366 millió forintot fizet egy konzorciumnak.

Korábban a VGO-n is beszámoltunk arról, hogy bő egy éve készül a főpolgármester-helyettes a fővárosi egészségügyi intézmények integrációjára, beleértve a minisztériumi fennhatóság alatt működő Semmelweis Egyetemet (SE) is. Ám az SE számára nem kedvező ez a "házasság". A fővároshoz tartozó 12 kórház sem lelkesedik. Azért sem, mert néhány feladatot már évek óta közösen lát el az önkormányzat közbeszerzési hivatala, ám ettől nem lett olcsóbb az ellátás. E feladatok között van például a kórházak gyógyszerbeszerzése, amitől megtakarítást reméltek, eredménytelenül. Közösen látnak el továbbá különféle kisegítő tevékenységeket is.

Horváth Csaba korábban lapunknak úgy nyilatkozott: bizonyos tevékenységek központosítása költséghatékony lehet, ám arról nincs szó, hogy sértenék a kórházak szakmai önállóságát. Úgy tudjuk, hogy a közgyűlés januárban arra kérte föl az intézmények vezetőit, hogy készítsenek teljes körű felmérést az ingó és ingatlan vagyonukról, a létszámról, az összes, az intézményben folyó tevékenységről. Ez kemény munkát adott az amúgy létszámhiánnyal küszködő kórházaknak, de február végéig leadták a kért adatokat.