Satuban a könyvvizsgálók

Satu szorításába kerültek a könyvvizsgáló cégek a pénzügyi válság miatt: egyik oldalról a céges ügyfelek a túlélés érdekében szeretnék „kozmetikázni”, jobb színben feltüntetni a pénzügyi beszámolóikat, másrészről pedig a piac és ezen belül legfőképpen a bankok a korábbiaknál is hitelesebb, pontosabb beszámolókat várnak a cégektől, ilyen jelentéseket az auditoroktól.

Az egyre nagyobb nyomás miatt a hét elején egyeztető fórumot tartott a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) a húsz legnagyobb árbevételt elérő könyvvizsgálói társaság részvételével, hogy konzultáljanak a válság okozta sajátos körülmények miatt felvetődő fő témákról, többek között a kockázatkezelésről, az árfolyamkockázatról, az euróban történő elszámolásról és a vállalkozás folytatásának elvéről.

„Több olyan kérdés is felmerült, amelyet korábban evidenciaként kezeltünk, ám amely a krízis miatt új értelmezést nyert” – mondta lapunknak Ladó Judit, az MKVK szakmai alelnöke, a Deloitte Kft. partnere. A vitatott fogalmak egyikeként a „tartósságot” említette. „Ez idáig valamely tendenciát akkor neveztünk tartósnak, ha az az elmúlt 12 hónapra jellemző volt. A pénzügyi válság azonban októberben, alig fél éve indult, mégis aligha lehet figyelmen kívül hagyni” – tette hozzá.
A fórumon több hozzászóló jelezte, a vállalkozások beszámolóinál megnőtt a csalások kockázata, mert a cégeknek az az elemi érdeke, hogy minél jobb képet fessenek magukról, mert ellenkező esetben megszűnik a hitelképességük. Ezek felderítésében azonban a könyvvizsgálók lehetőségei korlátozottak.

Emellett gyakoriak a nézeteltérések a beszámolót készítő vállalkozás és az azt véleményező könyvvizsgáló között. „Ez főleg a szubjektív megítélés, becslés tárgyát képező tételek, például a követelések értékvesztésénél merülhet fel. Például ha a társaságnak van egy százmillió forintos követelése egy autóipari cégtől, amelyet az iparági válság miatt valószínűleg csak késve vagy egyáltalán nem lát viszont, arra értékvesztést kell elszámolni. Ezt viszont esetenként szeretik eltussolni a cégek, mondván, szerintük kisebb a nemfizetés kockázata” – említett egy példát lapunknak Barsi Éva, a PricewaterhouseCoopers (PwC) partnere.

Szintén nem szeretnek értékvesztést elszámolni a cégek azokra a nagy beruházásaikra – például gyárépítésre –, amelyekről kiderül, valószínűleg jó ideig nem térülnek meg a válság miatt. Hasonló a helyzet a céltartalékokkal is: ha például egy cég már tavaly decemberben eldöntötte, megválik száz alkalmazottjától, akkor ennek pénzügyi vonzatára céltartalékot kell képezni még a 2008-as évre. Azonban ezt is gyakran „elfelejtik” megtenni. Ennél már súlyosabb, amikor a vállalatok a 2009. januári árbevételt 2008 decemberére lekönyvelik, hogy javítsák a múlt évi eredményeket.

„Mindinkább érzékeljük, hogy a vállalkozások egyre kevésbé konzervatívan ítélik meg a kockázataikat” – mondta Ladó Judit. Az MKVK szakmai alelnöke az országot járva is azt tapasztalta: egyre több könyvvizsgáló panaszkodik, hogy az ügyfelek nehezebben fogadják el
az észrevételeiket, a beszámolókban feltárt hibákat. „Hiszen például, ha a krízis miatt a cégek elvárt mutatói nem teljesülnek, akkor azonnal felmondhatják az állami támogatást vagy a bankhitelt.”

Véleménye szerint azonban a beszámolók kozmetikázása csak látszatsegítség – már ha egyáltalán segítség –, hiszen amennyiben a cég elfedi a vállalat valós anyagi helyzetét és kilátásait, és a könyvvizsgáló esetleg szemet huny felette, abból csak még komolyabb baj lehet. Szerinte ilyen bizonytalan helyzetben a piacnak a lehető legőszintébb és legrészletesebb beszámolókra van szüksége.

A pénzügyi válság miatt egy további problémával is kénytelenek szembesülni a könyvvizsgálók: a legtöbb vállalkozásnál gőzerővel dolgoznak a költségek lefaragásán, ezért komoly árnyomás alá kerültek. „A könyvvizsgálat is a takarékosság »áldozatává« válhat, tapasztalataink szerint sok a megkeresés a cégektől, hogy enyhítsünk a könyvvizsgálói díjakon” – mondta Ladó Judit. „Mindeközben a krízis következtében a könyvvizsgálati kockázatunk jelentősen megnőtt, így a korábbinál is több és körültekintőbb munkát kell végeznünk” – jelentette ki Boros Judit, a KPMG partnere.

A Manager Magazin áprilisi számában a témával kapcsolatban arról lehet majd olvasni, hogy a vállalatok tavaly még olyan mérlegre vágytak, amelynek alapján minél kevesebbet kellett adózni, most viszont a köztehercsökkentésnél már fontosabb szempont számukra a hitelképesség. Erre a cikkben megszólaltatott szakemberek szerint léteznek legális technikák, amelyekkel a bankok számára tetszetősebbé tehető a mérleg.

Nagy-Britanniában az is szemet szúrt, hogy 2000 óta 650 millió fontot fizettek ki könyvvizsgálóknak azok a bankok, amelyek most kormányzati segítségre szorulnak.

Az indiai Satyam könyvelési csalása csak erősítette azt a nézetet, hogy szigorítani kell az auditáló cégek működési szabályzatán – a Madoff-botrányról nem is beszélve. A brit parlament januárban meghallgatásra hívta a négy nagyot. GT

Nagy-Britanniában az is szemet szúrt, hogy 2000 óta 650 millió fontot fizettek ki könyvvizsgálóknak azok a bankok, amelyek most kormányzati segítségre szorulnak.

Az indiai Satyam könyvelési csalása csak erősítette azt a nézetet, hogy szigorítani kell az auditáló cégek működési szabályzatán – a Madoff-botrányról nem is beszélve. A brit parlament januárban meghallgatásra hívta a négy nagyot. GT Felvizeznék a számviteli szabályokat Április 2-án szavaz az amerikai pénzügyi számviteli bizottság (Financial Accounting Standards Board, FASB) a bankok számviteli szabályainak enyhítéséről – nyilatkozta a hét elején Robert Herz, a FASB elnöke.

Vezető amerikai hitelintézetek, így a Citigroup és a Bank of America, valamint a Wells Fargo vezetői kérték, hogy lazítsanak a jelenlegi rigorózus szabályozáson, amely véleményük szerint felelős a pénzügyi krízis eszkalálódásáért.

A jelenleg hatályos törvénykezés kötelezővé teszi a bankok számára, hogy az auditálás pillanatában számolt árfolyamon mutassák ki az eszközeik között lévő értékpapírokat.

Vagyis a fundamentális értékük alá zuhant részvények miatt nagyobb veszteség leírására kényszerülnek a szolgáltatók, mintha historikus árfolyammal kalkuláltak volna, vagy a könyvelők szubjektív értékelését vették volna alapul – áll a most kidolgozott javaslat indoklásában. Trükközési lehetőségek - Nem számolnak el értékvesztést a kockázatos kinnlevőségeik után

- Nem számolnak el értékvesztést a valószínűleg nem megtérülő befektetéseik után

- Nem képeznek céltartalékot a jövendőbeli költségekre, például leépítés esetén a végkielégítésekre

- Nem számolnak megfelelő nagyságban értékcsökkenést

- Indokolatlanul feloldják meglévő céltartalékaikat

- Ez évi januári bevételeiket 2008 decemberére könyvelik le

- Nem értékelik át devizás tételeiket

- Nem megfelelően értékelik a saját termelésű készleteket

- Nem számolják el a határidős ügyleteiken keletkező veszteséget

- Fedezeti elszámolást alkalmaznak nem fedezeti ügyletekre

- Nem kellően konzervatívak a jogi ügyek megítélésében

- Saját előállítású eszközeiket túlértékelik

- Nem képeznek elegendő garanciális céltartalékot

- Felújításnak számolják el a karbantartást -->