A jövő Csepelen van

Kevés az igazán alkalmas, Dunához közeli telek manapság Budapesten. De nem Csepelen. Nem véletlen, hogy a jobb időkre számító ingatlanfejlesztők és maga az önkormányzat is kettőzött erővel küzdenek azért, hogy kihasználják ezt a helyzetet. A hamarosan elkészülő infrastrukturális háttér (szennyvíztisztító, útbővítés, karbantartások) nyomán felértékelődnek a telkek és a már meglévő ingatlanok a sziget északi részén, s a folyó mindkét ágánál újabb beruházások indulhatnak. Az egyik nagy ívű fejlesztés a spanyol Fadesáé lesz, amely ugyan kénytelen volt eladni angyalföldi projektjét, de a csepelit megtartotta – sőt! Úgy tudjuk, hamarosan megszületik az egyezség az önkormányzatokkal (helyi és fővárosi), így ha nem is az eredetileg tervezett méretű, de mégis nagy, vegyes fejlesztésbe kezdhet a társaság. Több ezer lakás, szabadidős létesítmények, üzletek, sőt még irodák is létesülhetnek az északi szigetcsúcs keleti oldalán.

Új városközpont felépítését javasolja a Csepel SC Alapítvány 62 milliárdos beruházást igénylő sportkoncepciója. A három szakaszból álló, 2020-ig szóló projekt 2014-ben záruló első ütemében 5,6 milliárdot költenének sportcélú, 15,6 milliárdot szolgáltatói és kereskedelmi célú fejlesztésre. Az első kapavágáshoz azonban módosítani kell a sportcélú felhasználás kizárólagosságát előíró fővárosi szabályozási tervet. A második és harmadik ütemben orvosi rendelők, lakások, irodaházak, üzlethelyiségek, közösségi parkok, bowling- és fallabdapálya, kiállítóterem, valamint az egyesületek klubszékházainak felépítését tervezik.

Értesülésünk szerint az egykori Csepel Művek hatalmas, mintegy egymillió négyzetméteres ipari területén mind többen keresik az olcsóbb, kiváló infrastruktúrával ellátott ingatlanokat. Az itt működő vállalkozások jelenleg 12 000 embert foglalkoztatnak. A válság miatt számtalan cég újragondolja a gazdálkodását, és ez azzal is jár, hogy a székhelyüket, raktárukat kedvezőbb ár/érték arányú helyszínekre költöztetik. A területen a hazai kis- és középvállalkozások mellett olyan multinacionális cégek is megjelentek, mint a Xerox vagy a Marks & Spencer – mondta Sajgál Gábor, a Csepel Művek területén 220 ezer négyzetméter érdekeltséggel rendelkező In-Management Ingatlanüzemeltető Kft. ingatlangazdálkodási igazgatója.

Mint elmondta: a térségben a termelőüzemek, raktárak után az ott dolgozókat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó-ipari létesítmények is kiépülnek. A térség azért vonzó a kisebb és a nagyobb vállalkozások számára egyaránt, mert irodák esetén a 10-20 négyzetméterestől a több ezresig, míg a raktárakat tekintve a 200 négyzetméterestől a több tízezresig van ingatlan. Az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek területe újra a főváros legfontosabb ipari központja lesz – jósolja a szakértő.

Bővültek az ipari terület funkciói is. A korábban elsősorban acél- és fémkereskedelemmel foglalkozó cégek mellett a nagy üzemcsarnokok adta lehetőséget kihasználva raktározással, szállítmányozással foglalkozó vállalatok is megjelentek. Bár elvben bontásra, új építés céljára is vásárolható terület, a régi üzemcsarnokok, irodák értéke, állapota ezt nem indokolja.

A budapesti önkormányzatok mindent megtesznek a környezetterhelő tevékenységek és a kamionok kiszorításáért, mára a főváros teljes területén 12 tonnás vagy ennél szigorúbb korlátozás van érvényben, ez alól csak néhány kiemelt útvonal kivétel. Az ipari létesítmények, raktárak ezért mind kijjebb kényszerülnek. Ugyanakkor Budapest, azaz a munkaerő és a piac közelsége arra ösztönzi a cégeket, hogy a városhoz minél közelebb telepedjenek meg. Csepel pont e két törekvés metszéspontjában van – mutat rá Sajgál Gábor.