Miért fél Európa az oroszoktól - Ismét gázvita

Az Európai Bizottság tegnap közvetítő küldöttséget menesztett Kijevbe és Moszkvába, hogy egy időre ismét elhárítsa az akadályokat a szállítások útjából, a tranzitországok kiiktatásáért azonban gyakorlatilag semmit sem tesz. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a héten Finnországban igyekezett előmozdítani az unió területének közvetlen elérésére alkalmas Északi Áramlat megépítésének ügyét, ám ebben hátráltatják a tervekhez fűződő geopolitikai törekvések.

Ezek mögött elemzők szerint az áll, hogy ha az orosz földgáz különféle tranzitfelárak és akadályok nélkül juthatna el az ipari Európa szívének tekintett Németországba, akkor létrejöhetne – „energiáért technológiát” alapon – egy rövidre zárt kereskedelmi viszonyrendszer. Ez nagyot lendíthetne az orosz ipari-műszaki bázison, ami pedig az Oroszország elszigetelésén fáradozó transzatlanti stratégák szempontjából egy elkerülendő variáns.

Miként az is, hogy ki lehessen iktatni Ukrajnának az energiatranzitban elfoglalt kulcsszerepét. Ha ugyanis a gáz közvetlenül eljut a jól fizető nyugati ipari központokba, attól kezdve Moszkva tetszése szerint feltételeket diktálhat Kijevnek az energiaeladásokban.

Putyin Helsinkiben ismét figyelmeztette Európát: leállítják a szállításokat, ha Ukrajna nem fizet a gázért. A nyilatkozatot kommentátorok sora értékelte úgy, hogy Moszkva az ügyet az Északi Áramlat engedélyezésének a meggyorsítására szeretné felhasználni. A csővezeték lefektetésében érintett államok azonban nem hagyják magukat sürgetni.