ÁSZ: A cégek kerestek, mi buktunk a PPP-s sportberuházásokon

A hagyományos önkormányzati beruházásokhoz képest a Medgyessi-, majd később a Gyurcsány-kormány által erőltetett PPP beruházások javára feltételezett 10-20%-os megtakarítási arányhoz nem közelítettek a PPP szolgáltatási díjak nettó jelenértékeiből a szolgáltatás teljes időtartamára számítható 0,37-4,5%-os megtakarítások - áll az Állami Számvevőszék szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.

Az önkormányzatok döntéseinél sem a gazdaságosság volt a meghatározó szempont. Ők elsősorban a hiányzó, már régóta tervezett, kötelező önkormányzati vagy kistérségi feladataikat szolgáló sportlétesítményeik megvalósításához akartak központi forrásokat szerezni, amelyhez csak a PPP beruházások felvállalásával tudtak hozzájutni. Az önkormányzatok harmada már a közbeszerzési pályázatok kiírása során sem várta el a magánpartnerektől, hogy üzemeltetési tapasztalattal rendelkezzen.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium nem megfelelően mérte fel, hogy a 2004-2006. években történő megvalósításhoz van-e megfelelő befektetői kör és elegendő befektetői szándék.

Emiatt – a várakozásokkal ellentétben – a vizsgált önkormányzatok 93,3%-ánál a PPP beruházások meghirdetett közbeszerzési eljárásaiban nem alakult ki versenyhelyzet. A verseny hiánya miatt a lefelé irányuló áralkura alig volt lehetőség. A megvalósított projekteknél a becsült költségekhez képest 1,1-2,9-szeres többletköltség merült fel.

A magánszférával kötött szolgáltatási szerződésekben rögzített kockázatmegosztást a központi szervek az állam érdekeit szem előtt tartva készítették el, annak érvényesítését az aláírt szolgáltatási szerződésekben megkövetelték az önkormányzatoktól és a magánpartnerektől.

A gyakorlatban azonban a szolgáltatási szerződésekkel ellentétes üzemeltetési gyakorlat alakult ki, melynek során a közszférát képviselő önkormányzatok és/vagy érdekeltségükbe tartozó gazdasági társaságaik döntő részben átvették az üzemeltetési feladatokat vagy azok egy részét a magánszférától. A magánpartnerektől a – közfeladatok ellátásának színvonalát meghatározó – követelmények önkormányzati számonkérését csökkentette az üzemeltetésben való közvetlen vagy gazdasági társaságaik útján történő szerepvállalásuk. Az üzemeltetésben kialakult gyakorlat továbbá nincs összhangban a PPP konstrukció elveivel sem, aminek lényege éppen abban lenne, hogy a tervezést, finanszírozást, építést és az üzemeltetést is a magánpartner látja el.

A sportlétesítmény fejlesztési PPP projektekben a közszféra a vállalt szolgáltatási díjban nemcsak a közcélú igénybevétel időtartamára jutó költségeket, valamint a magánpartner hozamelvárását fizeti meg, hanem a közcélú igénybevételen kívüli időben – a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatosan – felmerülő költségeket is. A teljes nyitvatartási és a közcélú igénybevételi idő arányában nem változik a közszféra részéről a fizetendő szolgáltatási díj.

Emiatt a megvalósított PPP beruházásokkal a közszférát képviselő önkormányzatok, valamint a projektgazda ÖM nem tudta biztosítani, hogy az állampolgárok, illetve a nemzetgazdaság a projektek megvalósításával a legjobb ár-érték arányú beruházást kapják. A projektek kezdeti szakaszában a projekttársaságok és az üzemeltető gazdasági társaságok 77%-a jelentős, akár 50%-ot is elérő közötti árbevétel arányos, adózatlan eredményt realizált.