Levágják a főnöki fizetéseket

A több sebből vérző brit ingatlanpiacon most már a felső vezetők is jobban megérzik a visszaesést: megszakadt ugyanis jövedelmük látványos emelkedése, öt éve a legkisebb mértékű volt a növekedés, sőt, egyre inkább a stagnálás a jellemző. A bónuszok legalább olyan sebességgel mozognak lefelé, mint az ingatlanok vagy maguknak az ingatlanos cégeknek az értéke – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) felméréséből.

A tőzsdén jegyzett brit ingatlanos vállalatok (fejlesztők, befektetők, brókerek) első számú vezetőinek éves átlagfizetése 405 ezer font, miközben az ingatlanok értéke az elmúlt másfél évben – 2007 júniusához képest – 44 százalékkal zuhant. Az átlagbónusz 33 százalékkal csökkent a megelőző két üzleti évhez viszonyítva, ez a visszaesés a 2009/2010-es üzleti évben további 24 százalék lesz, tehát a bónusz már a felét sem éri el a 2007-esnek. A jelentés példaként említette a legnagyobb szigetországi ingatlanos vállalat, a Land Securities Group Plc első emberét és vezetőtársait, akik a március végén befejeződött üzleti év után nem kaptak teljesítményhez kötött bónuszt, és az új esztendőben nem volt fizetésemelés sem.

A PwC szakértői szerint a tipikus ingatlanos felső vezetők általában ugyanannyit keresnek, mint a londoni értéktőzsdén jelen lévő más vállalatok menedzserei, vagyis évente átlagosan 411 ezer fontot (alapfizetés). A pénzügyi igazgatók körülbelül 300 ezret kasszíroznak, ez ugyanakkor 25 ezerrel több, mint az egyéb tőzsdei cégeknél.

„Egyértelmű, hogy a tulajdonosok radikálisan megváltoztatják a felső vezetők javadalmazásának belső arányait, azok ugyanis egyre kevésbé fenntarthatók a mostani súlyos válságban, és egyáltalán nincsenek összhangban a jövőbeni brit ingatlanpiaci kilátásokkal. Egyre inkább arra lehet számítani, hogy sok helyütt bérbefagyasztás lesz, és ha lesz is fizetésemelés, annak mértéke biztosan csak kivételes esetekben éri el az infláció szintjét. Természetesen a tulajdonosoknak érdeke, hogy a válságban jól dolgozó, új stratégiát kidolgozó vagy új üzleteket szerző főnököket megtartsa, ezt pedig kifejezhetik úgy is, hogy a vezetőknek is megfelelő egyensúlyt tartanak a fix és a változó jövedelemelemek között” – mondta a PwC több szakértője.

Magyarországon nem készült ehhez hasonló felmérés. Flaskay Károly, a PwC ingatlanos igazgatója azonban hozzáfűzte: a különböző típusú ingatlancégeknél igen eltérő hatásokat váltott-válthat ki a válság. A közvetítői-bérbeadói ágazat már eddig is jutalékrendszerben működött, így nagyobb mértékben függött a tényleges piaci mozgásoktól, s a vezetők javadalmazása is szorosabban kapcsolódik ezekhez. A fejlesztőknél nem kell aggódniuk azon cégvezetőknek, akiknek a vállalata nagy lendülettel és az egyes projektek finanszírozását már megoldva érkezett a válság kezdetéhez. Itt általában nem lett kisebb a bónusz sem, hiszen kezelni kell a válságot, a nehéz időszakban talpon kell maradni, sőt, még új üzleteket is szerezhetnek – más cégek kárára –, s ezt elismerhetik a tulajdonosok.

Térségünk egészében, így nálunk is jóval nehezebb helyzetben van a finanszírozói oldal az ingatlanszektorban. Ott inkább arra összpontosítanak a felső vezetők, hogy visszaszerezzék a bankok bennragadt hiteleit, s nem a projektfinanszírozás növelése a cél. Ha az előbbi sikerül, akár stagnálhat is a vezetők összjövedelme – vélte a szakértő, megjegyezve: a projektfinanszírozást mégis elérő szervezői aloldal a finanszírozói főoldalon belül ugyancsak számíthat arra, hogy nem csökken az összjövedelme.