„Az eltűnteket már aligha találják meg életben” – jelentette be keddeb Vaszilij Zubakin. A dél-szibériai Szajan-Susenszki Vízerőmű tulajdonosának, a RuszGidro Rt. elnöke közölte, hogy az eltűnteket mindezek ellenére továbbra is keresik, a búvárok folyamatosan dolgoznak. Közel ezer fő, 25 mentőcsapat dolgozik a mentésen, sorra érkeznek az egész Oroszországból a különleges felszerelések, hogy tisztázzák a baleset okait, és elkezdjék a helyreállítást.
Eddig két – más források szerint egy – túlélőre akadtak a katasztrófa után egy föld alatti helységben. A dolgozók családjait végig járva próbálják kideríteni, hogy kik tűnhettek el. Két eltűntnek vélt emberre így bukkantak rá, szerencséjük az volt, hogy lekésték a műszakkezdést.
Az elöntött, ezer négyzetméteres gépteremből leggyorsabban is csak három nap alatt tudják eltávolítani a vizet.
A rendkívüli helyzetek orosz minisztere, Szergej Sojgu azt közölte, hogy 12 személy vesztette életét, legalább 64-e eltűntek, és 14-en megsérültek a balesetben.
A Hakaszföldön lévő hatalmas gát lábánál lévő gépterembe valóságos cunami zúdult. A felduzzasztott Jenyiszej tározójából vastag csövekben folyik a víz a turbinákra. Egyes szakértők szerint a kifolyó víz változtatta meg az irányát, eddig még ismeretlen okból, ami átszakította a gépterem mennyeztét és falát. A Komszomolszkaja Pravda azt írta, hogy egy korábbi javításnál megsérthették a vizet terelő építmények valamelyikét, s ez okozta a hirtelen támadt hatalmas hullámot. Más vélemények szerint hanyagság, és hozzá nem értés okozhatta a katasztrófát. Az orosz ügyészség szerint egy transzformátor felrobbanása üthetett lyukat a gépterem falán.
Harminc évesek voltak a turbinák
A Kommerszant című lap arra emlékeztetett, hogy Pavel Hlopenkov a szajan-susenszki beruházás bírálója már több, mint tíz éve veszélyesnek minősítette a szovjet energetikai ipar jelképének tekintett erőművet. A Gidrosztal kutatóintézet akkori vezetője szerint az erőmű hosszas építése alatt veszélyeket hordozó változtatásokat eszközöltek a terveken.
Sojgu szerint három ment tönkre az erőmű hat blokkjából a katasztrófában, helyreállításuk évekig eltarthat. Egyes turbinák már harminc évesek voltak.
A gát nem sérült meg, így a környező települések a hatóságok szerint nincsenek veszélyben, de a folyó szintje 70 centiméterrel megemelkedett. A Jenyiszejt 25 kilométer hosszan olajfolt fedi.
Az erőmű leállása miatt ugyan órákra teljesen áram nélkül maradt több jelentős alumíniumgyár a környéken - a termelt áram 75 százalékát Oleg Gyeripaszka Rusal alumíniumgyára használja fel -, ezek azonban később, még hétfőn újra áramhoz jutottak más erőművektől. A környéken áramkorlátozásokat kellett bevezetni, de számos más erőművet csúcsra járatnak, s ezek a közlések szerint sietnek biztosítani a kieső árammennyiséget.
Másfél év lesz a helyreállítás
Az erőmű tulajdonosa az egységes energetikai rendszer tavalyi felszámolása óta a RusGidro, amelynek a baleset az első becslések szerint várhatóan mintegy 30 milliárd rubelnyi veszteséget okoz a helyreállítás mintegy másfél évre becsült első szakaszában, nem számítva azt a 24 milliárd rubelnyit, amit a részvények árfolyamának hétfői esése okozott, továbbá azt, hogy a kieső áram miatt kötbért kell majd fizetnie és egy részét a piacról kell majd pótolnia. Mindezeken felül várhatóan környezetvédelmi bírsággal is sújtják, mivel a baleset során mintegy tíz tonna olaj ömlött a Jenyiszej vizébe. (Az olajfolt jelentések szerint kedden egyes helyeken akadályozta az ivóvíz-ellátást.)
A Rosno biztosító a szerződés értelmében legfeljebb 200 millió dollárnyit fedez a helyreállítás költségeiből.
A Vedomosztyi című üzleti lap értesülés szerint a RusGidro azonban aligha számíthat az állam segítő kezére, mert igen jövedelmezően működött tavaly is, és idén is: 2008-ban a tiszta jövedelme 16,5, idén az első félévben 18,3 milliárd rubelt tett ki.
Oroszországban az eddigi legsúlyosabb vízierőmű-katasztrófa 1994-ben, Baskíriában következett be: a gát átszakadása nyomán 8,6 millió köbméter víz árasztotta el a környéket, s ott négy települést. Életét vesztette 29 ember, fedél nélkül maradt 786 fő, 85 lakóház teljesen, 200 részben megsemmisült. A Szajan-Susenszki erőmű szakemberei azonban állítják: a gát átszakadásának veszélye kizárható.
Oroszország legnagyobb erőműve
A Moszkvától 3000 kilométerre lévő Szajan-Susenszki Vízerőmű Oroszország legnagyobb vízierőműve, mely a Jenyiszej vizét duzzasztja fel egy 621 négyzetkilométer nagyságú víztározóban. Éves átlagban mintegy 23,5 milliárd kilowattórát termel, mely az összes erőművek közül is a legnagyobb kapacitás. A hatalmas gát 245 méter magas, és 1066 méter hosszú, a gerincén 25, míg a talapzatánál 110 méter vastag. 1962-ben fogadták el az építkezési terveket, de a munkálatok csak 1988-ban fejeződtek be. A Szajan-Susenszki tározót 1990-ben töltötték fel első ízben, az erőművet 2000-ban vette át az illetékes állami bizottság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.