Hiába tanulnak hiányszakmát: elhagyják a pályát

Továbbra is nagy gondot jelent, hogy a gazdaság igénye és a szakképzés között komoly eltérések vannak, alig akad jelentkező például gépi-forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, villanyszerelő, mechatronikai műszerész, ács-állványozó, pék, egészségügyi, vagy akár textilipari szakmákra - sorolta.

A kamara alelnöke szerint a problémát az is súlyosbítja, hogy a munkáltatók sok helyen a minimálbérhez közeli összeget kínálnak ezekben a szakmákban, amiből nem fedezhetőek a megélhetés költségei.

Bihall Tamás szólt arról is, hogy a szakképzés prioritásait a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntései is alakíthatják, hiszen ezek a testületek dönthetnek arról, hogy egy-egy régióban mely képzéseket, mely szakmákat támogassanak kiemelten a szakképzési alapból.

A kiemelten támogatott szakmák körében kellene elkölteni a decentralizált forrásokat, az új forráselosztás szerint ugyanis 2010-ben előre láthatólag 3,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra a munkaerő piaci alap képzési részében.

Hangsúlyozta: még a szakmunkásképzésben jelenleg meglévő alacsony gyermeklétszám mellett is muszáj egyfajta markáns átrendeződést végrehajtani a fizikai szakmák és az úgynevezett "ügyintézői szakmák" között.

Az ügyintézői típusú szakmák túlsúlya ugyanis szavai szerint elképesztő, túl sok marketing ügyintézőt, pénzügyi ügyintéző, kereskedelmi ügyintéző, irodai asszisztens, jogi asszisztens kerül ki a képző intézményekből.