Az egy részvényre jutó eredmény a tavalyi 77,2 forintról 64,76 forintra csökkent.
A konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli elveknek megfelelő gyorsjelentés szerint a bevétel 480,6 milliárd forint volt, 4,4 százalékkal kevesebb mint tavaly ilyenkor. Az elemzők a harmadik negyedévre 23,4 milliárd forint profitot vártak. A vállalat kis negatív különbséggel teljesítette is ezt, az első félévben 44,672 milliárd forint nettó eredményt ért el.
A vállalat a rosszabb háromnegyed éves eredményt egyebek mellett a nettó pénzügyi eredmény romlásával, a kamatlábak emelkedésével és a hitelállomány növekedésével magyarázta. A jelentés idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki közölte: a vállalat az idei évre fenntartja a 2 százalék körüli bevételcsökkenésre vonatkozó tervét a lakossági és a vállalati költések erőteljes visszafogására alapozva.
A működéshez kapcsolódó kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) legfeljebb 5 százalékkal csökken, a beruházások pedig szinten maradnak.
A társaságnak az első háromnegyed évben 202,3 milliárd forint volt az EBITDA-ja, mi 5,4 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A Magyar Telekom szeptember végéig tárgyi eszközökre és immateriális javakra (CAPEX) 13,6 milliárd forinttal többet, 71,5 milliárd forintot költött. A növekedés elsősorban a szatellit tv-előfizetések felfutásának és az optikai hálózatépítésnek a következménye.
A társaság a tervek szerint az idén beruházásra a tavalyival azonos összeget, 107,9 milliárd forintot költ. A költségek csökkentése érdekében a társaság megállapodást kötött a szakszervezetekkel, aminek következtében a teljes munkaerő menedzsment költségek 2010-ben várhatóan 6,5 milliárd forinttal csökkennek, ami 2008-hoz képest több mint 5 százalékos mérséklődés.
A nettó adósságállomány a 2008. szeptember végi 271,2 milliárd forintról 2009. szeptember végére 284,3 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta szeptember végén 32,3 százalék volt. A 2005-ben kötött macedón szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatról a vállalat közölte, továbbra sem tudják megítélni, hogy mikor zárul le, és hogy mi lesz a hatása a beszámolókra vagy az eredményekre. A hatóságok szankciókat alkalmazhatnak, beleértve a pénzbüntetést is. A Magyar Telekomnál 2009 első háromnegyed évében 5,1 milliárd forint költség merült fel a vizsgálattal kapcsolatban.
A macedón szerződések alapján a társaság mintegy 7 millió eurót (mintegy 2 milliárd forint) fizetett ki. A társaság gyorsjelentésben kitér arra is, hogy 2008. május 23-án két kisrészvényes pert indított ellene, hogy helyezze hatályon kívül a 2008. április 25-én tartott évi rendes közgyűlés határozatait, beleértve az osztalékfizetésről szólót is. Az osztalékot a részvényeseknek a cég már kifizette.
A bíróság az idén májusban első fokon hatályon kívül helyezte a közgyűlési határozatokat. Az ítéletet a céget képviselő ügyvédi iroda megfellebbezte, ám ezt a határidő lejárta után adták be. Az ügyvédi iroda igazolási kérelemmel élt, amit a Fővárosi Ítélőtábla még nem bírált el. Ha a kérelmet elutasítják, az elsőfokú ítélet jogerős lesz. Ebben az esetben megerősítő közgyűlési határozatokat hoz a társaság. A vállalat szerint az első fokú ítélet jogerőssé válásakor is osztaléknak minősül a már kifizetett osztalék, vagyis a részvényesekre nézve az ítélet semmilyen kötelezettséggel, tennivalóval nem jár.
A társaság ellen folyamatban van egy másik per is: júliusban két magyar kisrészvényes a június 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A felperesek ideiglenes intézkedés iránti kérelmét a bíróság elutasította, s így a Cégbíróság bejegyezte a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. Magyar Telekom Nyrt.-be történő beolvadását, valamint az összes többi, a közgyűlési határozatokon alapuló cégjegyzéki változást. A vállalat azonban nem zárja ki, hogy az üggyel kapcsolatban további lépéseket kell tennie, s azt sem, hogy a pernek negatív következményei lesznek. Az első háromnegyed évben a lakossági üzletág bevétele 240,5 milliárd forint volt, 6,2 százalékkal kisebb a bázisnál.
Az EBITDA 6,3 százalékkal, 140,189 milliárd forintra csökkent. A vállalati üzletág bevétele 5,4 százalékkal 123,5 milliárd forintra csökkent, az EBITDÁ-ja pedig 14,9 százalékkal esett vissza, s 60,4 milliárd forint volt az első háromnegyed évben. A vállalat vezetékes bevételei az első háromnegyed évben 207,1 milliárd forintot, mobilbevételei pedig 243 milliárd forintot tettek ki. Az előbbi 8,9 százalékkal, az utóbbi 0,9 százalékkal csökkent.
A T-Mobile Magyarország fajlagos forgalma enyhén növekedett, s az első háromnegyed évben 153 perc volt. Az egy előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel 9,6 százalékkal 3.730 forintra csökkent, elsősorban az erős verseny miatti alacsonyabb átlagos percdíjak, valamint a csökkentett végződtetési és roaming díjak miatt. Magyarországon a 100 lakosra jutó mobil előfizetőszám 117,6-ot ért el, míg a T-Mobile-nak a SIM kártyák száma alapján 44,2 százalékos volt a piaci részesedése szeptember végén. A csoport 2009. szeptember végén 10 ezer 826 főt alkalmazott, 2,5 százalékkal többet mint egy évvel korábban.
A konszolidált jegyzett tőke változatlanul 104,275 milliárd forint volt szeptember végén, míg saját tőkéje 1,1 százalékkal, 531,404 milliárd forintra csökkent december végéhez képest. A Magyar Telekom részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a papír szerdai záró ára 751 forint volt, míg az elmúlt egy évben 870 forint és 472 forint között mozgott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.