Bukhatjuk a beruházásokat

A gyógyszeripart érintő megszorítások és a kedvezőtlen iparági befektetői környezet miatt hazánk nemcsak új gyógyszeripari beruházásoktól eshet el, hanem hoszszabb távon akár a már itt lévő gyártói és fejlesztői kapacitások is veszélybe kerülhetnek – vélik a Világgazdaság által megszólaltatott iparági szereplők.

„A magyar kormányzat felemásan viszonyul a gyógyszeriparhoz: bár stratégiai fontosságúnak tartja e területet, mindeközben a magyarországi gyógyszeripart érő megszorítások példa nélküliek egész Európában. Emiatt pedig hazánk nem befektetői célpont ezen a területen” – véli Leitner György, a GlaxoSmithKline (GSK) ügyvezető igazgatója. A kettősségre szerinte jó példa, hogy ugyan bevezették, hogy a k+f kiadásokat le lehet vonni a 12 százalékos különadóból, azonban az OEP-kassza túlköltekezését a cégekkel fizettetnék meg. Véleménye szerint csak és kizárólag adókedvezményekkel és támogatásokkal nem lehet gyógyszeripari befektetőket Magyarországra vonzani, kiszámíthatóbb, átláthatóbb iparági, fiskális és gyógyszer-támogatási politikára lenne szükség.

Elmondása szerint a következő 15 évben megnégyszereződhet világszerte a védőoltások iránti kereslet, ezért a GSK központjában kapacitásbővítő beruházásokról döntenek a vakcinagyártás területén. Hazánk azonban ahelyett, hogy idevonzaná a fejlesztéseket, sorra esik el az ilyen lehetőségektől a kedvezőtlen iparpolitikai környezet miatt a többi GSK-oltóanyaggyártó kapacitással rendelkező országgal szemben. „Pedig a 2006-ban átadott gödöllői vakcinagyár kiváló alapanyag lenne a további fejlesztésre, ugyanis úgy építették meg, hogy könnyedén lehessen bővíteni” – mondta lapunknak Leitner György. Hozzátette: a GSK szívesen folytatná a 2002-ben megkezdett beruházási programját Magyarországon, de transzparensebb és kiszámíthatóbb környezetre lesz szükség.

„Kiemelten a magyarországi gyártókat sújtják a gyógyszeripari megszorítások és a kedvezőtlen jogszabályi környezet, akik emiatt hátrányos helyzetbe kerültek a többi piaci szereplővel szemben” – mondta a Világgazdaságnak Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója. Szerinte a társaság 35 milliárd forint körüli üzemi eredményéből mintegy ötmilliárd keletkezik Magyarországon, azonban ezt még kétmilliárd forint különadó is terheli. Pedig – tette hozzá – a Richter nettó eredményének nagy részét hazai beruházásokra és k+f-re fordítja, az elvonások miatt azonban erre értelemszerűen kevesebb jut. Emlékeztetett: a cég az év első kilenc hónapjában 13,73 milliárdot fordított beruházásokra, ennek jelentős részét a Debrecenben épülő biotechnológiai üzem létrehozására.

„Ma Magyarországon 15-16 olyan jogszabály, intézkedés van hatályban, amely valamilyen szinten korlátozza a gyógyszeripart, az európai országokban ezzel szemben csak átlagosan négy-hat. Ezzel akarva-akaratlanul azt üzente az elmúlt pár évben a magyar kormányzat, nem annyira kiemelt fontosságúak számára a gyógyszeripari fejlesztések, beruházások, illetve az ágazat fejlődése, mint ahogy azt a magyar gyógyszeripar múltja, gazdaságban betöltött szerepe indokolná” – mondta a Világgazdaságnak Rózsa Iván, a Sanofi-Aventis/Chinoin kommunikációs vezetője. Hozzátette: a kedvezőtlen hazai iparági környezet miatt a Sanofi-Aventis cégcsoport esetében is volt már olyan, hogy egy beruházást, amely kapcsán hazánk is szóba került lehetséges helyszínként, végül mégsem itt, hanem más európai országban valósítottak meg. „A jelenlegi legnagyobb kihívás azonban számunkra nem az újabb céges beruházások idevonzása, hanem a már meglévő innovációs bázis megtartása. A közelmúltban a jelenlegi kormányzat tett ugyan lépéseket, amelyekkel jelezte, a gyógyszeripar az egyik olyan iparága lehet hazánknak, amely exportorientáltságából és innovációs hátteréből adódóan húzóágazat lehet, és amelyre krízishelyzetben és utána is lehet támaszkodni, azonban ezt a szándékot további cselekedetekkel is meg kell erősíteni, különben az innovációs versenyben nemcsak a gyógyszeripar, hanem a hazai innováció is behozhatatlan hátrányba kerül” – figyelmeztetett Rózsa Iván.

GSK: csökkenő profit

Az idén a tavalyi 41 milliárd forinthoz képest az első három negyedév adatai alapján várhatóan 7 százalékkal nő a GlaxoSmithKline Pharma nettó árbevétele Magyarországon. A társaság profitja a múlt évi kétmilliárd forinthoz képest a számítások szerint 10-15 százalékkal maradhat el, részben a több különadó-befizetési kötelezettség, részben az export csökkenése miatt. Az idén mintegy 1,7 milliárd forintot kell befizetnie a GSK-nak 12 százalékos különadóként, illetve orvoslátogatói díjként.