Ezer magyar falu termelheti meg magának az energiát

A helyben előállított, és egyúttal felhasznált energia költségaránya a legalacsonyabb.  Magyarország gázfüggőségének gyógyírja a hatékonyságnövelésben, vagy, ahol ez megoldható a megújuló energiaforrásokban keresendő. Hogy a megújuló energia mely ága lehet a "befutó", arról még ma is folynak viták, amivel azonban általában mindenki egyetért az a biomasszának szánt vezető szerep – mondta Makra József, az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó Regionális Fejlesztési Vállalat Nyrt. vezérigazgatója.

Ezt a megújuló típust helyezi előtérbe az Európai Unió is, és véleményünk szerint is a jövőben a biomasszáé lehet a vezető szerep. Ennek a stratégiának megfelelően helyezünk üzembe a gyergyószenmiklósi távhő-rekonstrukció keretén belül egy 6+3 megawatt teljesítményű, faaprítékkal működő kazánt.
 
A szakértők szerint az alapanyag beszállítása elsősorban a kisebb települések körzetében jelenthet költséghatékony megoldást, így a faapríték, mint tüzelőanyag is elsősorban olyan települések esetében jöhet szóba, amelyek a termelés helyszíne, vagy a beszállítói útvonalak mellett találhatóak.

Az önellátás kérdése tehát elsődlegesen a település méretéből, és a beszállítói útvonalak hosszából, valamint a helyi megújuló energiaforrások meglétéből mérhető le. Magyarország földrajzi adottságai, és településszerkezete alapján nagyjából 1 000-1 200 kisebb település, falu esetében lehet alternatíva a jövőben a kisméretű, decentralizált helyi energiatermelés – vélekedett Makra József.
 
Egyes becslések szerint ma Magyarországon a jelenleg használt mezőgazdasági földterület mintegy 20 százaléka, 0,8-1 millió hektár hasznosítható energetikai növénytermesztés céljára. A folyamat megindulásával nem csupán az ország energiafüggősége csökkenne, de a mezőgazdaságban dolgozók is többletbevételhez juthatnának – vélte a vezérigazgató.