A H1N1 halálosabb a szezonális influenza vírusnál

Az új típusú influenza fertőzés mérséklődik hazánkban, hiszen a múlt héten 9 százalékkal kevesebben betegedtek meg az azt megelőző héthez képest, a megbetegedések száma 14 200 volt. Ám a főorvos arra is felhívta a figyelmet: a járvány kedvező alakulásából kár lenne arra következtetni, hogy végleg elvonult a járvány, hiszen a szakemberek újabb fertőzés hullámra számítanak a következő hetekben. A hazai kedvező helyzet annak is köszönhető, hogy a lakosság 30 százaléka kérte a védőoltást, a közel 3 millió oltással csak a svédek, a norvégok és a franciák előznek meg bennünket.

Összehasonlítva az új típusú H1N1 és a szezonális influenza fertőzést, tény, hogy ez utóbbi is okoz halálozást, ám annak aránya kisebb. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a szövődményekkel járó, súlyos, kórházi ápolást igénylő szezonális influenzás esetek száma évente 3-5 millió között van, s ezek közül 250-500 ezer halálos kimenetelű. Az elmúlt fél évszázadban Magyarországon 35 influenzajárvány zajlott le. 1950-2000 között az influenzajárványok közül 10 járványban 1 millióan betegedtek meg, 3 járványban pedig a 2 millió főt is meghaladta a jelentett influenzás betegek száma. A tavalyi zajló járványban 430 000 beteget regisztráltak.

Az utóbbi nyolc évben 2 és 45 között váltakozott a szezonális influenzában meghaltak száma, a teljes évet tekintve. A 2000-es év a leggyászosabb. A halottak közül 29-en 65 év fölöttiek voltak, 8-an 55-64 év közöttiek, míg a most egyik rizikócsoportnak számító gyerekek, és fiatal felnőttek közül senki nem halt meg a vírusfertőzés következtében. Ha ehhez viszonyítjuk a H1N1 okozta hazai halálozásokat, riasztó a kép. Falus Ferenc tisztifőorvos arról tájékoztatott, hogy a H1N1 vírus megjelenése óta 7476 beteget vizsgáltak meg és 1976-nál igazolták az új vírust, 94 beteg pedig életét veszette a kórban, közülük 22-en korábban teljesen egészségesek voltak.

A veszélyeztetettek köre is más mint a szezonális influenzánál. Az új vírus elsősorban az elhízottakat, a fiatalokat és a terhes nőket támadja meg. A fertőzötteknek csupán 35-40 százaléka idős ember, míg a szezonális influenza fertőzésben ők vannak nagyobb arányban.

Sokan eltúlzottnak tartják a H1N1-től való félelmet és a vakcinációt, mondván, azt elsősorban egyes gyógyszercégek gerjesztették, s bizonyos tudósok pedig "rálendültek". Ezért például az Európai Unió egyik egészségügyi-járványügyi szakértője vizsgálatot is kezdeményezett, mondván: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tévesen ítélte meg a helyzetet. Kérésére hamarosan összeült majd az EU közgyűlés, hogy kivizsgálja: indokolt volt-e, hogy a WHO kihirdette a világjárványt.

A történelmi áttekintés azt mutatja: az első világjárvány (pandémia) 1580-ban tört ki, azóta 31 pandémiáról számoltak be. A legutóbbi három a XX. században volt. 1918-ban a spanyol nátha (H1N1) 50-100 millió ember halálát okozta, 1957-ben az ázsiai influenza (H2N2) 2 millió halálos áldozattal járt, 1968-as Hong Kong-i influenza (H3N2) 1 millió halálesetet okozott. A korábban csak szárnyasokat fertőző madárinfluenza( H5N1) influenza vírustörzs 2003 februárjában emberi megbetegedéseket is okozott. Eddig 328 emberről emberre történő madárinfluenza fertőzést regisztráltak, melyek több mint 60 százaléka halálos kimenetelű volt.

Jakab Zsuzsanna, a stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ igazgatója (ő február 1-től a WHO regionális igazgatói posztját foglalja majd el) határozottan visszautasítja a H1N1 járványt bagatellizáló véleményeket. Igaz, eddig nem okozott az említett világjárványokhoz hasonló méretű fertőzést, de szerinte ez annak is köszönhető, hogy a pár éve fölbukkant madárinfluenza idején az államok felújították a pandémiás terveiket, s megfelelően védekeztek és védekeznek.