A történet 1992-ig nyúlik vissza. Az egyetem először akkor kötött szerződést a krónikus vesebetegek kezelésére egy izraeli céggel, akkor ugyanis nagyon szegényes volt itthon e betegek ellátása. Az izraeliek azonban átadták a feladatot a Gambro művese-szolgáltatónak. 2004-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem az akut vesebetegek kezelésére is pályázatot írt ki. Az értékelést végző külső cég a Freseniust hirdette ki győztesnek – avat a vesevilág titkaiba Ábrahám György, a vesekezelések szakmai felügyeletét ellátó egyetemi belklinika professzora. A döntés miatt azonban a bírósághoz fordult a Gambro, az eljárás – annak ellenére, hogy eladta műveseüzletágát a Diaverum Hungary Kft.-nek – ma is tart.
A cégek és az egyetem közötti ügyletekkel nem foglalkozott az OEP. Ő a Gambrónak, majd annak jogutódjának közvetlenül fizet a krónikus vesebetegek ellátásáért. Az akut betegek kezelésére pedig az egyetemmel kötötte meg a szerződést, így a Freseniusnak mint közreműködőnek a munkájáért az egyetem fizet.
Ám egyszer csak eljutott a biztosítóhoz a hír, hogy a finanszírozási szerződésben engedélyezett kezeléseknél jóval többet végeznek a SZOTE-n. Egy alapos ellenőrzést követően pedig igazolódott a hír. Így az OEP kamatostul visszavonta az egyetemtől a jogtalanul felvett pénzt, ezért elesett attól az „alvállalkozó” is.
Többször figyelmeztette a SZOTE a Freseniust, hogy csak az akut betegeket lássa el. Ennek ellenére egyre több páciens került hozzájuk, miközben a konkurens vesedializálónál öt év alatt 104-ről 44-re esett vissza a kezelt betegszám – mondta Ábrahám György.
A Fresenius a legmagasabb színvonalú kezelést nyújtja, ezt az is bizonyítja, hogy amikor az egyetem visszavonta tőlük a kapacitáson felüli kezelések ellenértékét, 90 beteg írta alá, hogy továbbra is náluk szeretne dialíziskezelést kapni – mondja Zoltán György. Hozzátette: a Freseniusnak az ellátott betegek után jár a pénz, nem ő tehet arról, hogy az egyetem nem rendezte a jogviszonyát a konkurens szolgáltatóval.
Nincs mit rendezni – állítja Ábrahám professzor –, hiszen világosan elválasztották, ki végzi a krónikus és ki az akut betegek kezelését – a Fresenius kezdettől fogva tudta, ő csak ez utóbbiakért kaphat pénzt. Az egyetem azt is kifogásolja, hogy a cég – a vele négy éve kötött szerződéstől eltérően – nem teljesíti az egymilliárd forintos új műveseállomás építésére tett beruházási kötelezettségét. Ezért kerestek s találtak is új beruházót, és javasolták a Freseniusnak a szerződés módosítását. Ábrahám György szerint megoldást jelentene, ha a beruházás költségét a Fresenius a kezelésekre kapott pénzből törlesztené.
Ez a Fresenius számára kezelhetetlen, hiszen ők a 2400 négyzetméteres új épület felének a költségét vállalták csupán, arról nem tehetnek, hogy a másik felét négy éve vállaló fél időközben visszamondta a „boltot”. Zoltán György szerint most az egyetlen megoldás, ha otthagyják Szegedet. De az egyetemnek megvételre felajánlják az odatelepített eszközöket.
A szerződésbontás megoldás lehet, de egyik hétről a másikra nem léphet ki a Fresenius, annak a betegek látnák a kárát – mondja Ábrahám György. Az egyetemnek ugyanis pályázatot kell kiírnia, hogy újabb művese-szolgáltatót keressen, de ez legalább 3-4 hét. Azért kérték a betegellátás felügyeletét ellátó regionális ÁNTSZ részvételét a tegnapi tanácskozáson, hogy kötelezze a szolgáltatót: az átmeneti időben végezze tovább a kezeléseket.
Így, ha az egyetem az új pályázati döntésig is igényt tartana a munkájukra, képesek átvenni a távozó Fresenius betegeit.
Így, ha az egyetem az új pályázati döntésig is igényt tartana a munkájukra, képesek átvenni a távozó Fresenius betegeit. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.