A kkv-k több mint fele lát esélyt EU-s támogatásra

A legutóbbi K&H kkv bizalmi index kutatás keretében mintegy 700 mikro-, kis- és középvállalkozás pályázati hajlandóságát vizsgálta meg a GfK Hungária Piackutató Intézet. Az eredmények jelentős javulást mutatnak, hiszen az előző negyedévhez képest mintegy 8 százalékpontos emelkedést követően jelenleg a vállalkozások 56 százaléka lát reális esélyt arra, hogy EU-s támogatáshoz jusson. Az index emelkedéséhez hozzájárulhatott, hogy a nagy népszerűségnek örvendő automatikus pályázatok a tavalyi év novemberétől újra elérhetővé váltak. A vállalkozások közül az ipari cégek a legoptimistábbak, mintegy 61 százalékuk ítéli meg pozitívan pályázati lehetőségeiket.

„A pályázók számát tekintve a tavalyi évhez hasonlóan idén is ezeknél az eszköz- és gépbeszerzési pályázatoknál számolunk a legnagyobb érdeklődésre. Bár a közép-magyarországi régió kivételével február 2-ai dátummal felfüggesztették a pályázatok benyújtásának lehetőségét, módosított feltételekkel várhatóan még a hónap végén újra kiírják. A 10 milliárd forintnyi támogatási keretösszegből a kedvezményezettek 35-50 százalék mértékű vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, a lehívható előleg összege 40 százalkról 25 százalékra csökken. Utóbbi a tavasszal megjelenő pályázatokra is vonatkozik majd” – kommentálta az eredményeket Bognár Mihály, a K&H Pályázati tanácsadás igazgatóság vezetője.

Nemcsak az esélyeiket látják pozitívan a cégek, de a 100 millió forint éves árbevétel feletti cégek 49 százaléka talál is olyan pályázatot, amely komolyan érdekes lehet a vállalkozás számára. A mikro cégeknél ugyanakkor ez az arány lényegesen kisebb, csupán harmaduk (33%) talál vonzó uniós pályázatot. Ennek okát a pályázati szakember abban látja, hogy egyrészt tapasztalata szerint a legkisebb vállalkozások a legkevésbé tájékozottak a pályázati lehetőségeket, illetve a pályázási procedúra feltételeit tekintve. Másrészt ezen cégek számára a jellemzően 30-50%-os támogatási intenzitású pályázatok, a korlátozott sajáterő miatt kevésbé jelentenek tényleges finanszírozási lehetőséget. Végül az 5000 fő alatti településeken működő mikrovállalkozások a volumenben kisebb és jóval bonyolultabb eljárásrendben hozzáférhető pályázati források miatt szintén reménytelenebbnek látják helyzetüket nagyobb társaiknál.