Árnyomás az árampiacon

A végfelhasználói árak mégsem követték a nagykereskedelmieket, sőt, az egyetemes szolgáltatásban épp az emelésük van napirenden annak alapján, hogy a szolgáltatók veszteségessé váltak, s mert az őket ellátó gázüzemű erőművek maguk is egyre drágábban jutnak energiahordozóhoz. A hazai gáztüzelésű blokkok azon része, amelynek működése gazdaságtalanná vált, már tavaly kiszorult a piacról. Emiatt lecsökkent az ország áramexportja és felszökött az importja. (A Mavir honlapján nyomon követhető áramszállításon belül a kivitel meghatározó része nem saját termelés, hanem tranzit.) Az, hogy a válság összességében kedvezőtlenebbül érinti a hazai villamosenergia-termelést, a kereskedelmet és a végfelhasználókat is, szakértők szerint a szabályozással magyarázható.
„Magyarországon az egyetemes szolgáltatásban csak részlegesen érvényesülnek a piaci viszonyok. A versenyszférában viszont teljesen, így nem véletlen, hogy ott most mélypontra jutottak az árak. Az import azért nőtt meg, mert a külföldön előállított villamos energia olcsóbb, mint a belföldi, s ez nem is változik, amíg el nem kezd élénkülni az uniós gazdaság” – mondta lapunknak Tombor Antal, a Mavir Zrt. korábbi vezérigazgatója.
A gazdasági élénkülésnek azonban nincs nyoma az egyik hazai áramkereskedő társaság vezetője szerint. Mint rámutatott, a hazai áramtermelés 36 százalékát képviselő gáztüzelésű erőművek egy része azért kényszerült leállni, mert miközben egyre többet kell fizetniük a földgázért, áramukat egyre olcsóbban tudják csak eladni. A számok riasztók: megawattóránként 75-90 eurós áron veszik azt a gázt, amelynek aztán a 40 százalékán adják el az abból előállított áramot a versenypiacon. Más lenne a helyzet, ha a baumgarteni mellett más vezetéken is érkezhetne az országba olyan gáz, amelynek az árát a versenypiac s nem egy merev árképlet határozza meg. (Az orosz Gazprom szerdán jelezte, hogy hajlandó gáza egy részét olcsóbban, versenypiaci áron kínálni, európai vevői megtartása érdekében – a szerk.) Más kereskedők a fentinél magasabb, 50 eurós nagykereskedelmi áramárról beszéltek, hozzátéve, hogy 70-72 euróst tartanának elfogadhatónak.
A hazai versenypiaci áramkereskedők alkalmazkodtak az új helyzethez. Jelentős mennyiségű áramot hoznak be az eddig erős exportpiacnak számító Szerbiából, de dől az áram Ukrajna, Szlovákia, és jön Románia felől is.
Januárban Magyarország nettó áramimportőr volt. „A Mavir statisztikái szerint az elmúlt másfél évben a teljes hazai áramfelhasználás 5,5 százalékkal esett, közben az importszaldó 2,9 terawattóráról 5,5 terawattórára nőtt” – mutatott rá Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője a szakportál minapi háttérbeszélgetésén.
A versenypiaci kereskedők mozgásterét szűkíti, hogy az általuk eladott villamos energia bizonyos hányadát a kötelező átvételi rendszerből (KÁT) kell beszerezniük, vagyis a piacinál drágábban. Még rosszabb helyzetben vannak az egyetemes áramszolgáltatók, amelyek kizárólag az egyetemes piaci nagykereskedőtől vásárolhatnak, vagyis a KÁT-rendszer mellett a szabályozott áron történő beszerzés és eladás, továbbá más kötöttségek is érvényesek rájuk. „Legutóbbi adataik szerint már veszteségbe csúsztak” –mondta Kóbor György, az E.On Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a rendezvényen. A KÁT-rendszer az egyik fő oka annak is, hogy a hazai kiskereskedelmi árak nem csökkennek a nagykereskedelmiek diktálta mértékben. Azzal ugyanis, hogy a kisebb áramkereslet és a rossz hatásfokú blokkok termelésének visszafogása miatt csökkent a versenypiacon megvásárolható villamos energia mennyisége, a teljes kínálaton belül nőtt a KÁT-rendszerben átvett, drágább áram aránya. „A KÁT-os áram súlya a 2008-as 18 százalékról 2009-re 25-re nőtt. Így a végfelhasználókon keresztül kifizetett támogatás a múlt évben már meghaladta a 40 milliárd forintot” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ezen összegen keresztül tulajdonképpen a hazai áramfelhasználók támogatták a távfűtéses háztartásokat. A Főtáv szóvivője, Balogh Róbert tegnap (cége tájékoztatóján) ennek kapcsán leszögezte: a hővel kapcsolt áramtermelés támogatásának a címzettjei nem a távhő felhasználói, hanem azok az erőműtársaságok, amelyeknek a támogatási összegből saját, elaggott létesítményeik korszerűsítését kell finanszírozniuk.
Ám éppen emiatt mások azokra a gáztüzelésű erőművekre mutogatnak, amelyek a KÁT-rendszer tagjai, s a felszínen maradtak a válságban is: ezeket ugyanis áraikon keresztül az energiafogyasztók – jórészt a lakosság –, a KÁT-rendszer révén biztosított piaccal pedig a szabályozás is támogatja. Egyes erőműveknek az is könnyebbség, hogy éves szerződéseket köthetnek az MVM-mel.
Más okból sem követte a 40 százalékkal csökkent nagykereskedelmi árat a lakossági – mondta lapunknak Ságodi Attila, a KPMG partnere. A végfelhasználói áron belül európai összehasonlításban is magas a rendszerhasználati díj aránya. Azt, hogy összeszűkült vagy megszűnt az egyetemes szolgáltatók árrése, mindenképpen áremelkedési nyomásnak kell tartanunk.

A KÁT-os áram kétségkívül körülbelül a kétszeresébe kerül a piacinak, de költségeiben részt kell vállalni.

A hazai rendszerhasználati díjakat az igazgató nem tartja térségi összehasonlításban magasnak, s hangsúlyozta, hogy e díjakon keresztül finanszírozni kell később a rendszerfejlesztéseket.

A KÁT-os áram kétségkívül körülbelül a kétszeresébe kerül a piacinak, de költségeiben részt kell vállalni.

A hazai rendszerhasználati díjakat az igazgató nem tartja térségi összehasonlításban magasnak, s hangsúlyozta, hogy e díjakon keresztül finanszírozni kell később a rendszerfejlesztéseket. Árnyomás az árampiacon -->