Kávéházak: nagy a fortyogás
Ez utóbbi már valószínűleg csak hetek, maximum hónapok kérdése lehet, legalábbis számos jel utal erre. A legnagyobb álláskereső portálon már november óta keresik az első hazai Starbucks üzletvezetőjét, a WestEnd bevásárlóközpontban pedig egy átalakítás alatt lévő üzlethelyiség kirakatára helyezett molinó hirdeti, hogy hamarosan Starbucks nyílik ott. A franchise-jogokkal rendelkező American Restaurants Holdings SE (Amrest) magyarországi irodájánál lapunk megkeresésére azonban csak annyit közöltek, hogy jelenleg semmilyen információval nem szolgálhatnak az első üzlet megnyitásával, illetve a további terjeszkedési terveikkel kapcsolatban. Így azt sem indokolták meg, hogy miért választott a Starbucks kávézólánc a nemzetközi tapasztalatok alapján szokatlan helyszínt – a budapesti WestEnd City Centert – a belváros helyett.
Új kávézóból azonban a Starbuckstól függetlenül sem lesz hiány az idén. Folytatja a terjeszkedést a McDonald’s-hoz tartozó, piacvezető kávézólánc, a jelenleg 33 egységgel rendelkező McCafé is. „Ahol éttermet újítunk föl, ott a legtöbb helyen McCaféval is bővítjük a szolgáltatási kínálatot” – mondta a mikéntről a Világgazdaságnak Simkó László marketing- és kommunikációs igazgató. Hozzátette: bár nem az elsődleges terjeszkedési irány, de tervezik önálló, étterem nélküli McCafék nyitását is (egy ilyen egység már üzemel az Arena Plazában).
„Néhány héten belül megnyílhat az Eiffel irodaház földszintjén az új budapesti egységünk, amely a világon a legnagyobb Costa Coffee kávéház lesz. A teljes beruházás értéke meghaladta a százmillió forintot, már minden elkészült, csupán az engedélyekre várunk” – mondta Gótzy Miklós, a mesterfranchise-tulajdonos Lapker Zrt. felelős divízióvezetője. Az új üzlettel négytagúra bővülő hazai hálózatukat a jövőben továbbfejlesztenék, elsősorban Budapesten nyitnának új üzleteket, a korábbiakhoz hasonlóan a Lapker Zrt. üzemeltetésében.
A jelenleg négy egységgel rendelkező, lengyel hátterű Coffeeheaven hálózat három-négy éven belül 15-20-ra szeretné növelni kávézóinak számát országszerte. „A terjeszkedésünk üteme természetesen annak is a függvénye, hogy a piacra mikor és milyen intenzitással lép be új vetélytárs, illetve hogy találunk-e megfelelő helyszíneket a kávézóinknak – ideális helyek ugyanis csak limitáltan állnak rendelkezésre” – mondta Szili Katalin, a lánc operatív vezetője. Szerinte főképp a belvárosban, a sétálóutcák közelében lehetnek igazán sikeresek a kávézók, de a piac változásával már úgy gondolják, hogy a bevásárlóközpontok is alkalmasak lehetnek erre a célra, annak ellenére, hogy korábban voltak negatív tapasztalataik is ezzel kapcsolatban (az Arena Plazában nyílt egységüket be is zárták).
A bécsi illetőségű Coffeeshop Company lánc évi négy-öt új egység nyitását tervezi a jelenleg nyolc kávéháza mellé, a fővárosban és a megyeszékhelyeken egyaránt. Mint azt Szabó Gyula, a márka franchise-tulajdonát birtokló Tízia CSC Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: még van tere a fejlődésnek a piacon, hiszen nemzetközi összehasonlításban még mindig nincsenek nagy számban jelen Magyarországon a hálózatosan működő márkázott kávéházláncok, pedig a magyarok tradicionálisan nagy kávéfogyasztónak számítanak.
A kávézók forgalmát a lapunk által megszólaltatott piaci szereplők szerint még a válság sem viselte meg – eltekintve a nagyon magas árkategóriájú ausztrál Gloria Jean’s hálózatétól, amely 2009 tavaszán ki is vonult –, ráadásul a krízisnek pozitív hozadékai is voltak számukra. A McCafékban éves szinten például két számjegyű volt a forgalombővülés, annak ellenére, hogy a második fél év „szolidabbra” sikerült a vártnál. „Jó évet zártunk tavaly: a meglévő üzleteinkben 15 százalékkal nőtt a forgalom 2008-hoz képest, emellett három új kávézót is nyitottunk” – mondta a Coffeeshop Company lánc részéről Szabó Gyula. A Costa Coffee esetében összehasonlítási alap híján – bőven a válság idején, 2009 elején nyitották az első kávézóikat – nem tudták megmondani, hogy milyen hatással lehetett a krízis a bevételeikre. Gótzy Miklós azonban megjegyezte: a működő üzletek egy része túlteljesítette az üzleti tervekben szereplő forgalmi számokat, míg másik része alatta maradt ennek. Ez utóbbi egységekben szigorúbb költséggazdálkodást próbáltak bevezetni. „Azt nehéz megmondani, hogy a forgalmunkra pontosan hogyan hatott a krízis, mivel nincs olyan egységünk, amely tavaly ugyanolyan feltételekkel és környezettel működött volna, mint azt 2008-ban tette. A költségeink jelentős részét kitevő bérleti díjak az ingatlanpiaci helyzet változásával csökkentek, az új helyszínek kiválasztásánál pedig javult az alkupozíciónk” – mondta Szili Katalin. Ez a trend – amelyet a többi piaci szereplő is megerősített – azért különösen fontos a kávézók számára, mert az általános működési költségeik jelentős részét a bérleti díj teszi ki (amely elsősorban az üzlethelyiség elhelyezkedésének és az alapterületének a függvénye), valamint a bérköltségek. Ehhez a két fix költséghez kell elsősorban igazítani a tervezett forgalmat.
A csökkenő bérleti díjak, a rugalmasabb bérleti szerződések, az ingatlanpiac pangása miatt könnyebben „megszerezhető” ideális kávézóhelyszínek pedig tovább segíthetik a piac fejlődését. „A piacban még jelentős potenciál van, a növekedés szerintünk az elkövetkező néhány évben folytatódik”– véli Simkó László. A szakmabeliek szerint egy új belépő felpezsdítheti az amúgy is folyamatosan változó piacot: kicsit növelheti a teljes tortát, és az erőviszonyokat is átrendezheti.
Nem a kávézáson spórolnak a magyarok
A piaci szereplők tapasztalatai szerint a magyar fogyasztók nem feltétlenül a beülős kávézáson kezdtek el spórolni a válság hatására. Bár érzékelhető tendencia, hogy a korábbi napi négy-öt kávé helyett lehet, hogy csak két-hármat isznak, de annak megadják a módját. „Tény, hogy más szinten van a magyarok zsebében lévő szabadon elkölthető összeg, mint Nyugat-Európában, de régiós összehasonlításban nem állunk rosszul ezen a téren.A Costa Coffee magyarországi egységeiben például a vendégek sokkal inkább fogyasztanak szendvicseket, süteményeket a kávéjuk mellé, mint a többi kelet-közép-európai országban, így az egy főre eső fogyasztás is nagyobb itthon” – mondta Gótzy Miklós.
Mindemellett a fiatalok körében is egyre népszerűbb a kávézás. Szintén jellemző a hazai fogyasztási szokásokra, hogy a magyarok inkább a kávéházi élményt keresik, az elviteles, papírpoharas kávézás nem igazán jött divatba hazánkban.
A Costa Coffee magyarországi egységeiben például a vendégek sokkal inkább fogyasztanak szendvicseket, süteményeket a kávéjuk mellé, mint a többi kelet-közép-európai országban, így az egy főre eső fogyasztás is nagyobb itthon” – mondta Gótzy Miklós.
Mindemellett a fiatalok körében is egyre népszerűbb a kávézás. Szintén jellemző a hazai fogyasztási szokásokra, hogy a magyarok inkább a kávéházi élményt keresik, az elviteles, papírpoharas kávézás nem igazán jött divatba hazánkban.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.