Hamis vetőmag, nyomott piac

A hamis vetőmag elleni, az áprilisi vetést megelőző kampányával egy viszonylag stabil piac szereplőit szólította meg a VSZT. A növény termőterülete 1,1 millió hektár körül mozog, és – ellentétben a kalászos gabonákkal, ahol a vetőmag-felhasználás aránya még a 30 százalékot sem éri el – a vetőmaghibrid felhasználása 100 százalékosnak tekinthető.
Vetőmagból van elegendő, a termelők inkább azon gondolkoznak, érdemes-e többet áldozni rá – mutatott rá Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: jelenleg 28-30 forint körül mozog a kukorica kilónkénti felvásárlási ára, míg a gazdák nagyjából 30 forintos árral kalkulálnak, ehhez alakítják beszerzéseiket is. Apostol Emília szerint természetes, hogy a forráshiánynyal küszködő gazdák ott spórolnak, ahol lehet, így lehet piaca a féláron (20 kilónként így is akár 20 ezer forintért) értékesített hamisítványoknak vagy az utántermesztett vetőmagoknak is.
Pedig a genetikán nincs értelme spórolni – emelte ki a vetőmaghibridek harmadát értékesítő Pioneer termékmenedzsere. Fábián László szerint már 10 százalékkal magasabb ár is meg tud térülni a hibrid nagyobb terméshozama miatt. A hozam ugyanakkor nem csak a vetőmag minőségétől függ: a hazai éghajlati viszonyok és a piac is okolható amiatt, hogy az elmúlt években igencsak hullámzó volt a betakarított kukorica mennyisége. A 2007-es rendkívül aszályos évben alig haladta meg a 4 millió tonnát, 2008-ban 9, tavaly pedig 7,5 millió tonna került a magtárakba.
A nyomott árakat figyelembe véve kérdés, milyen kilátásokkal várhatják a kukoricatermelők az idei évet. Jó hír, hogy a bioüzemanyag-gyártás lassan magához tér, és hosszú idő után megállt a hazai sertésállomány csökkenése is. Vancsura József szerint sem olyan rossz a helyzet. A késve érkező jó idő ugyan rontja a kilátásokat, és a piaci fellendülés sem jött még el, ám a tavalyi évvel ellentétben elegendő csapadék volt a télen. Problémát jelent a belvíz, ám – mint a GOSZ elnöke hangsúlyozta – ez igazán súlyosan azokat a gazdákat érinti, akiknél a termőföld legnagyobb része víz alatt van, az ő arányuk viszont jóval 10 százalék alatt van.

Nyomott a piac
Lényegesen csökkent az Európai Unióban a gabona külkereskedelmi volumene a 2009/10-es évben. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint a búza kivitele 17, míg a kukoricáé 43 százalékkal esett vissza. Magyarország búzából 188 ezer, kukoricából pedig 47 ezer tonnát értékesített harmadik országok felé, ez az egy évvel korábbi export 40-50 százaléka. Az exportot ráadásul drágítja, hogy a tengeri fuvarozás költségei folyamatosan emelkednek. Mind a kukorica, mind a búza tonnánkénti ára 30 ezer forint körül stabilizálódott az elmúlt hetekben. Az agrárkamara hangsúlyozza: tél végéig aligha várható fellendülés a piacon, mivel még mindig 1,5 millió tonna kukorica lehet a tárolókban.