Az év első két hónapjában korábbi nyilatkozatai szerint igen gyenge forgalmat tapasztaló Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója is úgy nyilatkozott lapunknak: a húsvéti szezon most is élénkülést hozott termékeik számára, ám a növekedés az előző évek eredményeihez képest mind értékben, mind volumenben elmaradt úgy a hús, mint a húskészítmények, de még a sonka esetében is. Kovács László hangsúlyozta: a fogyasztók inkább az olcsóbb árukat keresik, de a prémium termékeket keresők fogyasztása is mérséklődik. Az import sem jelent komoly nyomást, az igazi problémát a keresletcsökkenés jelenti.
A hagyományos sonka piaca mindenesetre stabilnak tűnik: az éves eladás 21 százalékát jelentő húsvéti szezonban tavaly 3000 tonna kelt el a Nielsen piackutató adatai szerint, ez nagyjából ötmilliárd forintot jelent. A piackutató felmérése is megerősíti: a fogyasztók inkább az olcsóbb árukat keresték. Ez főként a kereskedelmi márkás termékek előretörését jelenti: a tavalyi adatok szerint 29 helyett már 38 százalék került ki ebből a körből.
Nemcsak a sonka számít szezonális terméknek, hanem a tyúktojás is, amelyből az átlagos heti 15 milliós fogyasztás ilyenkor több mint kétszeresére nő. A tyúktojás ára nem csupán az ünnep miatt emelkedik: a termelők szerint a recesszió kimondottan jót tett az olcsó élelmiszer forgalmának, az igazi korlátot a baromfiállomány szűkössége jelenti számukra. A húsvéti kereslet mégsem egyenlő a korlátlan áremelkedéssel, bár a szezon előtt prognosztizált 22 forintos felső határt elérte a nagyobb méretű tojás termelői ára. Általában elmondható, hogy a csomagoló-helyi ár év eleje óta stabilan – nagyjából két forinttal – haladja meg a tavalyit.
Az ugyancsak tipikus húsvéti élelmiszernek számító figurás édességeknél nő a kereslet a jobb minőségű és drágább csokoládék iránt. A figuráknál mennyiségben 2007 óta előzi meg a csokoládé a nugátot, miközben a csokoládéformák kilónként átlagosan majdnem 4000 forintba kerülnek, szemben a nugát 1500 forint körüli átlagárával. A 2,7 milliárdos, 900 ezer tonnás piac „főszereplője” a tojás és a nyúl, ezekből 2009-ben 400 ezer, illetve 350 ezer tonna fogyott.
Nem a válság hatása ugyan, de csökkenő bevételre számíthatnak a juhtenyésztők is. Az előzetes számítások szerint az idén a szokásos 180-200 ezer darabnál mintegy 20 százalékkal kevesebb bárányt exportálnak (a magyar fogyasztás elenyésző, éves szinten fejenként mindöszsze húsz deka). A kivitel visszaesésének hátterében egyrészt a korai húsvét, másfelől a tavalyi rosszabb szaporulat áll.
Mint Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, az állomány 95-98 százalékát az olasz piacon értékesítő ágazat számára a forint erősödése mellett az is problémát jelent, hogy az egypiacosságot kihasználják a velük kapcsolatban álló olasz és magyar kereskedők. Így hiába nagyobb a kereslet – nemcsak nálunk, de az uniós piacon is hiánycikk ilyen korai időpontban a bárány –, mégis alacsonyabb áron tudják csak értékesíteni az állatokat. Míg a karácsonyi piacon még 800–1000 forintos kilónkénti árat tudtak elérni, ez az elmúlt két hétre 600–800 forintra esett vissza. Ez összességében azt jelenti, hogy az eladásra kényszerülő tenyésztők legfeljebb minimális hasznot tudnak elérni.
A vizsgált üzletek felében találtak jogszabálysértést, ezek miatt a felügyelőségek 7,6 millió forint bírságot szabtak ki.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kifogásolási arány nőtt, ám a jogsértések súlya, a kirívó esetek száma csökkent.
A vizsgált üzletek felében találtak jogszabálysértést, ezek miatt a felügyelőségek 7,6 millió forint bírságot szabtak ki.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kifogásolási arány nőtt, ám a jogsértések súlya, a kirívó esetek száma csökkent.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.