Akadozik a papírgyártás
Szikla Zoltán, a Hamburger Dunaújváros ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a tulajdonos Prinzhorn csoport tavaly 60 milliárd forintos beruházással egy évi 350 ezer tonna kapacitású papírgyárat helyezett üzembe Dunaújvárosban, azonban a leállás nem ezt, hanem a cégcsoportnak a szomszédos telken működő régebbi hullámpapírgyárát érinti.
A fő költségnövelő tényező (az energiaárak növekedése mellett) a papír-másodnyersanyag árának gyors emelkedése. Szikla Zoltán szerint az általános fogyasztáscsökkenés visszavetette a képződő papírhulladék mennyiségét, a magyar hatóságok pedig egyáltalán nem segítik a magyar hulladékhasznosítókat abban, hogy a pillanatnyilag korlátozott mennyiségű hulladék papír hozzájuk kerüljön. Ezért a Hamburger Dunaújváros és más hasznosító vállalat importra szorul, s ez magasabb szállítási költséget jelent, miközben a másik oldalon az értékesítési árak csak lassan emelkednek.
Az alapanyagár-emelkedés mögött egyszerre van jelen a tengerentúli kereslet élénkülése, valamint az, hogy tavaly Lengyelországban és Magyarországon (Dunaújvárosban) is egy-egy új, nagy kapacitású papírgyár kezdte meg a termelést, amelyek óriási mennyiségben szívják fel a papír-másodnyersanyagot az egész kelet-közép-európai régióból – közölte Budai Jenő, a Duparec Kft. kereskedelmi vezetője. A tavaly 2,6 milliárd forintos árbevételt elérő, 160 ezer tonna papírhulladék begyűjtéséről és előkezeléséről gondoskodó cég szakembere elmondta: jelenleg olyannyira a kereslet határozza meg a piacot, hogy az igényeket valóban alig lehet kielégíteni. Így alakult ki az a furcsa helyzet, hogy jelenleg egyszerre exportálnak Magyarországról jelentős mennyiségű papírhulladékot, s hoznak be az országba papír-másodnyersanyagot hasznosításra, az árak pillanatnyi alakulása és a dunaújvárosi igények függvényében. Az országos exportvolumen éves szinten elérheti a 150 ezer tonnát is, míg a főként a szomszédoktól, továbbá Olaszországból, Lengyelországból és Németországból származó import mennyisége ennél is nagyobb lehet.
Egyszerre szállít bel- és külföldre a debreceni székhelyű P.M.R. Kft. is. Makó Balázs, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: az idei év várhatóan nem lesz könnyebb az előzőnél, hiszen a recesszió még nem ért véget. Az árak számukra ugyan valóban impozáns módon emelkednek, ám eközben a papírhulladék kibocsátása az idén várhatóan tovább zsugorodik, így az ipar és a kereskedelem területén a képződő papírhulladék mennyisége akár további 10-20 százalékkal is csökkenhet, így egyre élesebb a verseny az egyre kisebb mennyiségű hulladékért. Ami pedig a hazai másodnyersanyag-ellátás nehézségeit illeti, a kialakult helyzet arra is visszavezethető, hogy a magyarországi hasznosítók a hazai hulladékért jelenleg 40 százalékkal kevesebbet fizetnek, mint az import-másodnyersanyagért – tette hozzá Makó Balázs.
Rövid távon a kereslet tovább nőhet, s ezt az is erősítheti, hogy Németország keleti részén hamarosan újabb hullámpapírgyárat adnak át. Így a következő hónapokban a papírhulladék ára akár tovább is emelkedhet, ám a megkérdezettek szerint kiszámíthatatlan, hogy a papírgyárak meddig tudják finanszírozni a drágulást, s nem rogy-e össze ismét a papírgyártás, valamint a papírhulladékok iránti európai kereslet.
A cellulóz ára is emelkedik
Folyamatos költségnövekedés sújtja a primer alapanyagot felhasználó papírgyárakat is. A cellulóz ára a recesszió ellenére is folyamatosan nő, miközben az értékesítési árak lényegében nem változtak – mondta Ráczkövy Gizella, a Diósgyőri Papírgyár Zrt. vezérigazgatója. A tavaly 2,6 milliárd forintos árbevételt elérő, főként biztonsági papírokat gyártó cég vezetője szerint a költségek növekedésének elsődleges oka itt is a kínálat szűkülése, miután a gazdasági válság következtében a cellulózgyártó vállalatok jelentős része beszüntette termelését. Igaz, a társaság várhatóan így is teljesíteni tudja idei üzleti tervét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.