Kompenzálhatja az áramtermelőket a magyar állam

„A támogatási program kárpótlást nyújt a magyarországi villamosenergia-termelők számára hosszú távú megállapodásaik megszűnéséért a liberalizációt követően, aminek az ipari- és végső fogyasztók is hasznát látják.” – mondta Joaquín Almunia, versenyjogi biztos.

A magyarországi támogatási program célja, hogy kompenzáljon három villamosenergia-termelőt a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek) megszűnése kapcsán felmerült, meg nem térülő költségeikért (az úgynevezett átállási költségek).

A három kedvezményezett a Budapesti Erőmű Zrt., az EDF leányvállalata, a Dunamenti Erőmű Zrt., a GDF Suez leányvállalata és a Pannon Hőerőmű Zrt., a Dalkia leányvállalata. A mai napon jóváhagyott kompenzáció a 2008. június 4-i bizottsági határozat értelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből kerül levonásra. A határozat megállapította, hogy a HTM-ek az EU belső piacával összeegyeztethetetlen, jogszerűtlen állami támogatást tartalmaznak.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kompenzációs program összhangban van az átállási költségekhez kapcsolódó állami támogatás elemzésének módszertanához kapcsolódó közleményével. A Bizottság úgy találta, hogy a kompenzáció kiszámításához figyelembe vett költségek támogathatók, különösen, mivel olyan eszközökbe történő beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációjának eredményeként gazdaságtalanná váltak. Ezenfelül a beruházások által generált minden bevétel, valamint a korábban kapott támogatások levonásra kerültek a kompenzáció kiszámítása során figyelembe vett költségek összegéből. Ez biztosítja a túlkompenzálás elkerülését.

Háttér

A ''90-es évek közepén Magyarország HTM-ek rendszerét hívta életre, hogy ezzel ösztönözze magyarországi befektetésre a villamosenergia-vállalatokat. E rendszer keretében bizonyos magyar erőművek az állami tulajdonú inkumbens villamosenergia-vállalatnak, az MVM-nek értékesítették a megtermelt villamos energiát. A szerződéses feltételek megóvták az erőműveket a versenytől, mivel nyereségességük biztosított volt és nem voltak kitéve az azzal együttjáró kereskedelmi kockázatnak. A Bizottság 2008. június 4-i határozata előírta Magyarország számára a HTM-ek megszüntetését, valamint az e megállapodások révén Magyarország uniós csatlakozása óta már kifizetett támogatások visszafizettetését. E határozat kapcsán Magyarország a HTM-ek megszüntetéséről rendelkező törvényt fogadott el, amely lehetőséget biztosít az erőműveknél ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálására.

A lengyel HTM-ekre vonatkozó, nagyon hasonló ügyben a Bizottság határozatában ugyancsak a HTM-ek megszüntetését írta elő és jóváhagyta a Lengyelország által bejelentett kompenzációs programot. Erre Magyarország esetében nem volt lehetőség, mivel a magyar hatóságok csak 2009. december 15-én jelentették be a kompenzációs programot.
A Bizottság 2001-ben fogadta el azt az elvet, hogy a tagállamok kompenzálhatják a vállalatokat azokért a villamosenergia-piac megnyitása előtt végrehajtott hosszú távú beruházásokért ill. kötelezettségvállalásokért, amelyek a liberalizáció következtében gazdaságtalanná váltak.

A Bizottság az átállási költségekhez kapcsolódó módszertan alapján hozott határozatot Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Lengyelország esetében.