Támad a cipővám miatt Kína

A Világkereskedelmi Szervezetet (WTO) is bevonta az EU-val folytatott cipővámvitába Kína. Peking arra kérte a WTO vitarendezési testületét (DSB), hogy állítson fel bizottságot a kínai panaszok kivizsgálására. A pekingi vezetés már korábban a WTO keretei között kívánt egyezségre jutni Brüsszellel, de a februári tárgyalások nem hoztak eredményt.

Az Európai Bizottság 2006-ban vezette be a kínai és vietnami bőr felsőrészes cipőkre vonatkozóan a 16,5 százalékos büntetővámot, amelyet legutóbb 2009 decemberében hosszabbítottak meg újabb 15 hónappal a tagállamok döntése nyomán. Brüsszel az ázsiai termékek dömpingáron történő értékesítésére hivatkozva vetette ki a vámot, azzal érvelve, hogy a gyártók a normális előállítási érték alatti áron dobták őket piacra, megkárosítva ezzel az európai ipart.

A kérdés a magyar cipőgyártás szempontjából sem közömbös, jóllehet hazánkban két megközelítés is létezik a kínai cipőimportra kivetett uniós büntetővámmal kapcsolatban – mondta el lapunknak Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés (BCE) igazgatója. Az egyik vélemény szerint hazánk számára indifferens a kérdés, mivel az itthoni piac telített, és új szereplő csak már valamelyik jelen lévő kitúrásával juthatna részesedéshez.

Várszegi szerint azonban ez az érvelés figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a magyar cipőipar szempontjából a belföldi piac alig érdekes, mivel a termelés csupán 5 százalékát vásárolják meg hazai fogyasztók. Ezzel szemben a 95 százalékos exporthányad túlnyomó többsége éppen a többi uniós országba irányul, így a dömpingáron importált kínai termékek ottani térnyerése nyilvánvalóan károsítja a magyar ipart. Hazánkban közvetlenül 6 ezer ember megélhetése függ a cipőgyártástól, közvetve pedig a csomagolással, szállítással illetve a műszaki háttér biztosításával foglalkozó cégek munkavállalói is érintettek – mutatott rá a BCE vezetője. Ráadásul a termelőüzemek nagy többsége olyan vidéki településen működik, ahol megszűnésük esetén csak kis eséllyel juthatnának új megélhetéshez az utcára került munkavállalók. A magyar cipőexport három legnagyobb felvevőpiaca egyébként Németország, Olaszország és Ausztria.

A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye ennek ellenére azt állítja, hogy az ázsiai dömpingtermékek nem jelentenek veszélyt az uniós iparra, és a vámmal csak az európai fogyasztók érdekeit sértik, akik így drágábban juthatnak a termékekhez. Peking azt is az EU szemére veti, hogy a büntetővám kivetését megalapozó uniós vizsgálat méltánytalan és átláthatatlan volt.

Perlik az EU-t

Az Európai Bíróság előtt támadja meg az uniós büntetővámot az európai sportszergyártók szövetsége (FESI). A szervezet nyilatkozata szerint a kínai és vietnami bőrcipőkre vonatkozó büntetővám kivetése téves helyzetértékelésen alapult.