Rendkívüli közgyűlés - Hogyan tovább Vértesi Erőmű?

Az MVM vezető testületei az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztak a Vértesi Erőmű Zrt. egyre romló gazdálkodási helyzetével. Az MVM Igazgatósága már két alkalommal foglalt állást a gazdasági racionalitás szempontjaira figyelemmel a társaság működésének megszüntetése mellett, de az MVM tulajdonosa a továbbműködtetésről határozott a Kormány döntését kérve a VÉ Zrt. további jövőjéről. Mint ismeretes, 2009. június 23-án a Magyar Köztársaság Kormánya határozatban az MVM feladatául szabta a VÉ Zrt. jövőjével kapcsolatos teendőket. A Kormányhatározat a tulajdonos MVM Zrt. további erőfeszítéseit kérte annak érdekében, hogy meghatározott ideig biztosítsa a továbbműködést. Ennek az MVM Zrt. eleget tett.

Az MVM a határozat végrehajtásának keretében tett számos intézkedés között a további lehetőségek feltárására független szakérői elemzéseket készíttetett a VÉ Zrt. piaci helyzetéről és esélyeiről az energetikában, és a foglalkoztatáspolitikában betöltött szerepéről. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által végzett elemzések lényegében egybehangzó megállapításokat tesznek. A Vértes András vezette GKI 2009 júliusában közzétett tanulmánya megállapítja „A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. Az erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. A GKI javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. Az elbocsátottak munkaerőpiaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható. A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.”

A Kaderják Péter vezette REKK 2009 novemberében közzétett tanulmánya többek között megállapítja: „Elemzésünk egyértelműen arra az eredményre jutott tehát, hogy tulajdonosi szempontból (állami támogatás nélkül) az erőmű bezárása a gazdaságilag racionális döntés. A Vértesi Erőművet munkahelyenként hozzávetőlegesen 11,5 millió forinttal kellene támogatni 5 év alatt ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon legyen képes áramot termelni. Ez az összeg legalább tízszerese annak, mint amennyire az állam központi pályázatokon keresztül egy-egy munkahely megtartását értékeli… Ezek alapján úgy látjuk, hogy a Vértesi Erőmű jövőbeli üzemeltetése társadalmi szempontból is egyértelműen veszteséges döntésnek minősül.”

Az elemzésekből egyértelművé vált, hogy a VÉ Zrt. által fenntartott foglalkoztatás aránytalanul magas terhet jelentett a tulajdonos, és a magyar áramfogyasztók számára, becslések szerint 120 Mrd Ft-ot meghaladó támogatást igényelve az elmúlt évtized során.

Az intézkedések eredményeként a kormányhatározatban is előírt, a társaság tovább-működtetésének egyik feltételéül szabott hatékonyságnövelés terén a VÉ Zrt. jelentős lépéseket tett. Az elmúlt időszakban azonban további, a Vértesi Erőmű Zrt. életképességét alapjaiban befolyásoló tényezők merültek fel:

• A gazdasági válsággal összefüggésben tapasztalható rendkívül nyomott villamosenergia-árak ez év elején feltételezett emelkedése, a régiós árampiac rendeződése a várakozásokkal ellentétben nem következett be, a termelőknek továbbra is rendkívül alacsony értékesítési árakkal kell számolniuk.

• A VÉ Zrt. működésének finanszírozásában fontos szerepet játszó, állami támogatást jelentő szénfillér intézménye a jelenlegi EU-szabályozás alapján ez év dec. 31-vel megszűnik. Mivel az állami támogatások leépítésére törekvő Unió illetékes testületei ez idáig a rendszer megtartásáról nem foglaltak állást, így ezen támogatás jövőbeli rendelkezésre állása erősen kérdéses.

• Az említett kormányhatározat a tulajdonos MVM és a VÉ Zrt. részére előírta, hogy potenciális befektetők és szakmai partnerek felkutatásával, fel kell tárni a külső források bevonásának lehetőségét. Mindezen törekvések ez idáig nem vezettek eredményre.

• Mint ismeretes, a VÉ Zrt. korábbi vezetése tulajdonosi felhatalmazás nélkül 2008 során több milliárd Ft volumenben kötött áramvásárlási szerződést. A villamosenergia-árak időközben bekövetkezett esése és a vevői elállás miatt piacképtelené vált szerződéseket a VÉ Zrt. – túlmenően az érdekei érvényesítése céljából tett egyéb jogi lépéseken – kény-telen volt felmondani. Emiatt azonban az áramkereskedők egy része pert indított. Ez idáig egy bírósági döntés született, mely az áramkereskedő igényét már jogosnak ismerte el.

Az ország jelenlegi nehéz, forráshiányos gazdasági helyzetében, fenti körülményekre tekintettel az MVM-nek a közeljövőben felelős, saját tulajdonosaival is egyeztetett döntéseket kell hoznia, melyek alapján rendeződik a társaság sorsa. Az MVM ugyanakkor határozottan leszögezi, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a Vértesi Erőmű jövőjére vonatkozó döntések a legmesszebbmenőkig figyelemmel legyenek a szociális szempontokra, a munkavállalók érdekeire.