Hat magyar az élmezőnyben

Hat magyarországi vállalat került be a közép- és kelet-európai Legjobb Munkahely Felmérés toplistájába. Kisvállalat kategóriában a top 10-ből hatodik helyen végzett a Kulcs-Soft Nyrt., a közepes méretű cégek között negyedik lett az FGSZ Földgázszállító Zrt., hatodik a Bácsvíz (Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz- és Csatornaművek) Zrt. A nagyvállalat kategóriában az Ericsson Magyarország Kft. a hatodik legjobb helyre került, míg a Mátrai Erőmű Zrt. és a Magyar Telekom csoport a nyolcadik, illetve a tizedik helyet szerezte meg a régió legjobbjai között.

Míg a kis-, illetve nagyvállalatok toplistáját török munkaadók vezetik – a Superlit nevű gyártó cég, valamint a Ceva Logistics –, addig a középvállalatoknál az első helyet a lengyel Intel szerezte meg.

A Hewitt Associates a régió hét országában végzett kutatást, itt közel hétszáz vállalat mintegy 123 ezer alkalmazottja és 2700 felső vezetője mondta el véleményét foglalkoztatójáról. A kutatók többek között azt vizsgálták, miként ítélik meg a dolgozók munkakörnyezetüket, milyenek a fejlődési lehetőségek, elégedettek-e a fizetéssel és a kompenzációval, mennyire motiváltak, féltik-e állásukat a globális válság miatt. Ez utóbbiak kapcsán kiderült, továbbra is nagy a nyomás a cégeken.

A gazdaság pozitív jelei ellenére a felső vezetők még mindig nagyon óvatosan nyilatkoznak a szervezetük jövőjét illetően. A regionális Legjobb Munkahely Felmérés eredménye szerint a felső vezetők 42 százaléka az elkövetkező években is leépítéssel számol, míg 64 százalékuk azt gondolja, vállalatuknak csökkentett gazdasági erőforrásokkal és költségvetési kerettel kell működnie. Kelet-Közép-Európában korántsem csak a felső vezetők pesszimisták, az alkalmazottak sem igazán optimisták, elsősorban munkahelyük elvesztése miatt aggódnak. Főleg a bolgárok, az ukránok és mi magyarok féltjük az állásunkat.

Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a dolgozók elkötelezettebbek lennének a munkaadójuk iránt. Veres Rita, a Hewitt Associates elkötelezettség üzletágának európai vezetője így fogalmazott: „A recesszió nem működik többé visszatartó erőként, és a szervezeteknek el kell gondolkodniuk azon, hogyan kötelezzék el és tartsák meg dolgozóikat, különösen a legjobban teljesítőket.” Tehát az elkötelezettségi rés egyre nő, már most látszik, hogy a vállalatok közt óriási eltérések vannak. Azok a cégek, amelyek elkötelezett dolgozókat és jó eredményeket tudhatnak magukénak, tovább javítják az elkötelezettséget, kiegyensúlyozottan tudnak működni és új tehetségeket toborozni a többiektől – akik viszont küzdenek.

A régió legjobb és átlagos munkahelyei között jelenleg az egyik legnagyobb különbség abban van, hogy a legjobbak esetében a dolgozók úgy érzik, megfelelően foglalkoznak cégüknél a személyzeti ügyekkel.

Jó hír, hogy a magyarországi cégek munkatársai egy-két dologban elégedettebbek a térség többi dolgozójánál. Így például úgy érzik, hogy a foglalkoztatójuk megfelelő juttatásokat biztosít számukra. Különbség van abban is, hogy szerintük a magyar főnökök magas színvonalú munkát várnak el tőlük, a cég pedig tisztességesen bánik velük.

A Hewitt a felmérés alapján úgy véli, van néhány sikerrecept, amely a gazdasági válság okozta nehéz időkben jól jöhet a dolgozók motiválásához: ilyen például, hogy a vezetőség törekedjen a több és a transzparens kommunikációra, működésre, a hatékony párbeszédre, folyamatosan figyeljenek az alkalmazottakra, hogy megértsék nézőpontjukat, mit miért tesznek, mi húzódik meg a döntések hátterében.