Mit tervez a kormány az egészségügyben?

Remény és bizalom. Ezzel az előleggel kezdheti munkáját az egészségügyért felelős új kormányzat. Nemsokára kiderül azonban, rászolgált-e a megelőlegezett bizalomra. Nem kevesebbet kell megoldania ugyanis, mint a 650 milliárd forintos hiánnyal küszködő ágazat szerkezeti és finanszírozási gondjait, ismét vonzóvá tenni az orvosi és a nővéri pályát, s visszanyerni a betegek gyógyításba vetett hitét. A megismert kormányprogramban ugyan nincs túl sok konkrétum, de a sorok között – talán mert így szeretnénk – komoly ígéretek lelhetők föl. Reméljük, hogy a Világgazdaság mai, XX. jubileumi egészségügyi konferenciája után bölcsebbek leszünk. Kövesse élő videoközvetítésünket reggel 9 órától! (A program a résztvevőktől függően kicsit csúszhat)

Elhibázott gazdaságpolitika

„A korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán feláldozták az ágazatot, GDP-arányosan az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el. Ennek következménye lett a betegek terheinek növekedése, a hosszú várólisták kialakulása, orvosok és szakdolgozók elvándorlása, valamint a teljes infrastruktúra lepusztulása. Az eszközállomány több mint 80 százaléka cserére szorul… A kórházak háromnegyede súlyosan eladósodott, 50 százalékuk pedig csődbe ment vagy csődközeli helyzetbe került. Az ágazatot jelenleg a beszállítók hitelei, valamint az orvosok és nővérek hivatástudata tartja életben.”

Az egészségügyi ellátás struktúrája

„… Meg kell határozni a különböző földrajzi területek egészségügyi szükségletét, a szükségletekhez kapacitásokat kell rendelni, az ellátási kapacitásokhoz pedig elegendő forrást kell biztosítani. A gyógyítás minőségének és hatékonyságának megteremtéséhez egyértelműen meg kell határozni a különböző ellátási szinteket. Ez a rendezés teszi lehetővé, hogy az új kormány a várólisták hosszát legalább a felére csökkentse, javítsa az ellátás színvonalát, és növelje a betegek elégedettségét.”

Az alapellátás

„Jelenleg a háziorvosok idejük jelentős részét adminisztrációval töltik, nincs mód és idő személyesebb kapcsolat kialakítására, valódi prevenciós feladatok elvégzésére… Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását és megőrzi annak reálértékét. Támogatnunk kell a fiatal orvosok praxishoz jutását. Biztosítani kell, hogy az alapellátás adminisztrációs terhei csökkenjenek… Vonzóvá kell tenni a háziorvosi életpályát a fiatalok számára.”

A Járóbeteg-szakellátás

„A szocialista–szabad demokrata kormányok szétverték a fekvőbeteg-ellátást, drasztikusan csökkentették az aktív ágyak számát, miközben elmulasztották a járóbeteg-ellátás fejlesztését. Ennek lett a következménye, hogy a szakrendelők forgalma jelentősen megemelkedett, ezzel egyidejűleg a rájuk fordítható forrásokat durván csökkentették. A szakellátások jelenlegi finanszírozása elégtelen: nemhogy az eszközvisszapótlást (amortizációt) nem biztosítja, de a működőképességük megmaradásához sem elegendő. Az új kormányzatnak stratégiai szerepet kell adni a szakellátás számára, mert ez lakosság közeli definitív ellátást biztosít, teret ad az egynapos beavatkozásoknak, valamint tehermentesíti a kórházi ellátást…”

A Fekvőbeteg-ellátás

„Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak: az aktív ágyak számát a kormányzat 16 000-rel csökkentette. Ma már egyértelmű, hogy a megmaradt 44 376 aktív ágy a jelenlegi kaotikus viszonyok és szervezetlenség mellett elégtelen. A kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy… Fekvőbeteg-kapacitásunk 4-6 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől… A kórházak felhalmozott adósságállományának rendezése az ellátás biztonságának megőrzéséhez elengedhetetlen… Ez az intézkedés biztosítja az egészségügyi szolgáltatást segítő beszállítói kör munkahelyteremtését és a munkahelyek megőrzését… A kórházak privatizációját a Fidesz nem támogatja, a kórházaknak közösségi tulajdonban kell maradniuk.”

A Sürgősségi ellátás

„A sürgősségi ellátást a szocialista kormányzat látszólag kiemelt feladatként kezelte, ennek ellenére 2006-tól jelentősen szűkítette a fejlesztési forrásokat. A kórházak sürgősségi osztályainak kialakítása leállt, a mentőellátás fejlesztése lelassult. Az Országos Mentőszolgálatnál három éve egyetlen új mentőautó beszerzésére sem került sor. Biztosítani kell, hogy a mentőautók az ország valamennyi pontját 15 percen belül elérjék. A mentőszolgálat eszközállományának cseréjét haladéktalanul el kell kezdeni.”

A Finanszírozás

„A jelenlegi finanszírozás mára elégtelenné vált: nemcsak az európai uniós országok átlagához, hanem a közép-európai országokhoz képest is kevesebbet költünk egészségügyre. Ma GDP-arányosan 1 százalékkal, közel 300 milliárd forinttal kevesebb jut nálunk egészségügyre, mint szomszédainknál. Cél, hogy az új kormányzati ciklus során az arány javuljon… A 2008. márciusi népszavazáson a lakosság döntő többsége megerősítette, amit a kutatások korábban igazoltak: vizitdíjra és kórházi napidíjra nincs szükség, mert nem javítja, hanem rontja az ellátáshoz való hozzáférést… Meg kell teremteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk. A polgári kormány idején történtek lépések az amortizáció elismerésére – ezt a folyamatot újra kell indítani… A finanszírozásnak ösztönöznie kell az optimális betegutak megválasztását, és elő kell segítenie a területi és szakmai egyenlőtlenségek felszámolását. Az alulfinanszírozott egészségügy rontja az állampolgárok gyógyulási esélyeit, és hosszú távon a gazdaságot is fékezi.”

Az Egészségbiztosítás

„A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elkötelezett a szolidaritási elvű, nemzeti kockázatközösségen alapuló, egységes biztosítási rendszer fenntartásában. Elkerülhetetlen egy beteg- és szolgáltatóbarát társadalombiztosítási rendszer kialakítása, ugyanakkor a biztosító ellenőrző szerepét is növelni kell.”

A Gyógyszergazdálkodás

„Az elmúlt évek során a finanszírozás változásával egyidejűleg gyakran változtak a gyógyszergyártókra és -nagykereskedőkre vonatkozó szabályok. A piaci szereplők számára a növekvő költségek mellett a kiszámíthatatlanság és a kaotikus viszonyok jelentették a legnagyobb problémát. A betegek gyógyszerterhei eközben drasztikusan emelkedtek. Célunk, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. A gyártók rendkívül magas marketingköltségeinek csökkentése, valamint a generikusprogram támogatása jelentős árcsökkentő hatást fejthet ki. A gyógyszerár-emelkedés ellenőrzését, valamint a választék bővítését szolgálja majd a biosimilar (magas technológiai igényű, pl. inzulin-) gyógyszerek befogadási és támogatási rendszerének megteremtése. Hasonló célokat fog szolgálni a párhuzamos importból származó gyógyszerek térnyerésének elősegítése…

A gyógyszer-gazdaságossági törvény rontott a gyógyszerellátás biztonságán, a patikaalapítás liberalizációjának eredményeként pedig közel 600 kispatika ment csődbe. A törvény újragondolása, valamint a patikaalapítás újraszabályozása elengedhetetlen… Meg kell teremteni, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzá tartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár-működtetés…”

Az ÁNTSZ

„A folyamatos kormányzati forráskivonás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat működését is ellehetetlenítette. A szervezet hatósági jogosítványait szűkítették, feladatait részben a szocialista kormány által életre hívott Biztosításfelügyelet és más alapítványok vették át. Célunk az ÁNTSZ korábbi feladatainak visszaállítása, hatósági jogosítványainak megerősítése. A szervezetnek meghatározó szerepet kell játszania a minőségbiztosítási rendszer erősítésében és ellenőrzésében.”

A kamarák

„A szocialista kormányzat az »álreform« részeként jelentősen meggyengítette az egészségügyben működő hivatásrendi köztestületeket, a kamarákat. Az új kormányzat partnernek kívánja tekinteni a kamarákat, szerepük újragondolása és megerősítésük az egészségügy valamennyi szereplője számára kívánatos.”

A Népegészségügy

„…Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg, hanem az egészségi állapot is visszahat a gazdaságra. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Hiába létezik országos szintű, törvény által rögzített népegészségügyi program, ha elmarad a feladathoz rendelt finanszírozás… Törvényben kell garantálni a Népegészségügyi Program megfelelő finanszírozását. Az egészségügy legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció…”

Az Emberi erőforrás

„Az elmúlt évek elhibázott egészségpolitikájának eredményeként felgyorsult a magyar orvosok, nővérek pályaelhagyása, külföldre vándorlása. 2006 óta mintegy 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott a hazai egészségügyi ellátásból. A társadalmi elvárások és az egyéni felelősség tekintetében az egészségügyben dolgozóknak kiemelt szerepük van: a forráshiányos rendszert szinte már csak az ő áldozatos munkájuk tartja életben… El kell érni, hogy külföldre távozó orvosaink és szakdolgozóink hazatérjenek, a külföldre készülők pedig hazánkban maradjanak… A széles körű egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozása elengedhetetlen. Az egészségügyi oktatást új alapokra kell helyezni, és biztosítani kell a szükséglethez igazodó képzést. A rezidensképzés egészét újra kell gondolni. Az ágazat egyik legsúlyosabb gondja a hálapénzrendszer… Orvosainknak és szakdolgozóinknak megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük: méltó munkakörülményeket, méltó bérezést kell számukra biztosítani.”

Az egészségügy szerepe

„Hisszük, hogy Magyarország gazdasági fellendülésének, versenyképességének egyik feltétele az egészség szerepének újraértékelése. Az egészségügyet a magyar gazdaság egyik húzóerejeként kell meghatároznunk. Az egészségiparba történő befektetések innovációs potenciálja meghaladja más ágazatok innovációs képességét. Az egészségügyhöz köthető kutatásokban komoly hagyományokkal rendelkezünk, és jelenleg is nemzetközi hírű humánerőforrás áll rendelkezésünkre.”

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügyi ellátórendszer szereplői – állam, finanszírozó, fenntartó, egészségügyi dolgozó és beteg – elvárják a megfelelő és hatékony szolgáltatást.

Tulassay Tivadar, az egyetemi Klinikák Szövetségének elnöke úgy látja, az új kormány most optimizmust hozhat, hiszen az oktatás és a gyógyítás egy kézbe kerül, hatékonyabb lehet a kommunikáció, együttműködés.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arról beszélt, hogy visszaállítaná a kötelező kamarai tagságot és a működési nyilvántartást.

A bér nem fedezi a kezdő orvosok megélhetését, életpálya helyett kényszerpálya vár rájuk. Az egyetemen protokollok szerint tanítják őket, hogyan lássák el a beteget, ám a gyakorlatban sokszor káosz fogadja őket - mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

2050-re a fejlett világ lakósságának fele fog krónikus betegségekben szenvedni és egyre magasabb elvárásokat támasztunk és több ellátási lehetőség között kívánunk választani - mondta Erőss György, a Philips Magyarország Egészségügyi Üzletágvezetője.