Táppénz: szigorítottak a betegszabadságon
A munkavállalók betegség miatti távollétének szabályai több ponton is szigorodtak az idén. A foglalkoztatottsági mutatók változásával összhangban a betegszabadságon, táppénzen töltött napok száma és vele együtt az erre az időszakra jutó ellátások aránya is csökkent. A módosítások sora azonban nem állt itt meg, a táppénz mértékét is maximálta a törvényalkotó – hívja fel a figyelmet az RSM DTM közleménye.
A foglalkoztatottság alakulásával a betegállományra jogosultak száma is jelentősen csökkent; 1990 és 2008 között öszszességében közel negyedével lett kevesebb. Míg 1990-ben egy foglalkoztatott évente átlagosan 22 napot töltött táppénzen, 2000-ben ez a szám már 12-re, az elmúlt pár évben pedig mindösszesen 9 napra esett. A juttatások csökkenése mellett a munkahely elvesztésétől való félelem is hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a lehető legkevesebbszer éljenek a betegszabadság lehetőségével. „Mivel az »éves járulékplafon« bevezetése nem vonatkozott a munkabérből levonandó 2 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékra, a ténylegesen levont egyéni járulékok megemelkedtek, miközben a táppénz mértéke nemcsak csökkent, hanem azt még maximálták is” – összegezte a munkavállalókat érintő módosításokat Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a hazai foglalkoztatottak összesen évente több mint 36 millió napot töltöttek táppénzen, 8,6 millió napot pedig betegszabadságon, melyhez 2009-ben 102,6, illetve 49,3 milliárd forint kifizetés kapcsolódott.
A jelenlegi szabályok szerint a betegszabadság évente legfeljebb 15 munkanapra vehető igénybe, amiért a munkabér 70 százalékának megfelelő távolléti díj jár a dolgozónak. Ez az öszszeg adó- és járulékköteles, és igénybevételéhez szükséges a kezelőorvos vagy a kórház igazolása. A távolléti díj kifizetése teljes mértékben a munkaadót terheli.
Amennyiben a betegség ennél hosszabbra nyúlik, a 15. nap után már táppénz jár a dolgozónak, amelynek mértéke a folyamatos munkaviszony időtartamától függ. Kedvezőbbek a feltételek, ha a dolgozó folyamatos munkában töltött ideje eléri a két évet, ekkor ugyanis a táppénz alapja a jövedelem 60 százaléka (ez a változtatás előtt 70 százalék volt). A kifizetendő táppénz plafonjaként a minimálbér négyszerese vehető figyelembe, ez 2010-ben legfeljebb bruttó 9800 forint/nap (havi bruttó 294 000 forint) összeget jelenthet. Két évnél rövidebb, folyamatos munkaviszony esetén a táppénz mértéke már csupán a munkavállaló jövedelmének 50 százaléka lehet (ez korábban 60 százalék volt). A táppénz egyharmada ekkor is a munkáltatót terheli, míg kétharmadát a társadalombiztosítás fizeti.
Táppénz: több fajtája is létezik
Passzív táppénzA foglalkoztatásból kikerülő munkavállalók esetében gyakori táppénzigénylési forma a passzív táppénz, melyet a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor vehet igénybe. A passzív táppénz 2010-től legfeljebb 30 naptári nap lehet a korábbi 45 nap helyett. Ezzel együtt a szabályozás limitet húzott a passzív táppénz összegére is, az ez évtől a mindenkori minimálbér 150 százalékához kötött. Ennek alapján 2010-ben az igénybe vehető maximális összeg bruttó 3675 forint naponta. A passzív táppénz után a munkáltatóknak továbbra sem kell fizetniük az egyharmadot, azt a társadalombiztosítás finanszírozza.
Baleseti táppénz
Annak a munkavállalónak jár, aki a munkaviszonya alatt – vagy annak megszűnését követően legkésőbb három napon belül – üzemi baleset miatt keresőképtelenné válik. 2010 januárjától az üzemi baleset fogalma is módosult: míg korábban üzemi balesetnek csak a munkakörben vagy azzal összefüggésben szenvedett baleset számított, január óta ez kiegészült a munkába vagy onnan hazafelé menet közben szenvedettel. A baleseti táppénz öszszege megegyezik a megelőző hónap egészségbiztosításijárulék-alapot jelentő jövedelmével, az úti balesethez kapcsolódó táppénz mértéke pedig a munkavállaló havi bérének 90 százalékát teszi ki.
A foglalkoztatásból kikerülő munkavállalók esetében gyakori táppénzigénylési forma a passzív táppénz, melyet a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor vehet igénybe. A passzív táppénz 2010-től legfeljebb 30 naptári nap lehet a korábbi 45 nap helyett. Ezzel együtt a szabályozás limitet húzott a passzív táppénz összegére is, az ez évtől a mindenkori minimálbér 150 százalékához kötött. Ennek alapján 2010-ben az igénybe vehető maximális összeg bruttó 3675 forint naponta. A passzív táppénz után a munkáltatóknak továbbra sem kell fizetniük az egyharmadot, azt a társadalombiztosítás finanszírozza.
Baleseti táppénz
Annak a munkavállalónak jár, aki a munkaviszonya alatt – vagy annak megszűnését követően legkésőbb három napon belül – üzemi baleset miatt keresőképtelenné válik. 2010 januárjától az üzemi baleset fogalma is módosult: míg korábban üzemi balesetnek csak a munkakörben vagy azzal összefüggésben szenvedett baleset számított, január óta ez kiegészült a munkába vagy onnan hazafelé menet közben szenvedettel. A baleseti táppénz öszszege megegyezik a megelőző hónap egészségbiztosításijárulék-alapot jelentő jövedelmével, az úti balesethez kapcsolódó táppénz mértéke pedig a munkavállaló havi bérének 90 százalékát teszi ki. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.