A tagozat létrejöttének a célja a gépjármű-újrahasznosítás területén kialakult feketegazdaság visszaszorítása, az anomáliák feltárása. Az egyik legnagyobb gond, hogy az összesen 260 regisztrált autóbontó és hulladékkezelő vállalkozásra mintegy ezer illegális bontó jut, így az előírások betartásával feldolgozott járműveknél sokkal több végzi feketebontókban. Éspedig azért ott, mert az ilyen adóelkerülő bontók 25–40 forintot is adnak a roncs kilójáért, míg a hivatalos tarifa 15–22 forint között van.
Mivel azonban csupán a legális bontókban követhető a roncsok útja, és a forgalomból kivont járművek nagyobb része bizonylatolás nélkül tűnik el, nem lehet teljesíteni azt az uniós direktívát, amely szerint a „látható” újrahasznosítási aránynak el kell érnie a 85 százalékot. Ráadásul – emeli ki Lukács Pál, a keletkező roncsautók kezelésének megszervezésére felállt Car-Rec Kht. ügyvezető igazgatója – Magyarország arra sem készül, hogy 2015-re már 95 százalékos újrahasznosítási szintet ír elő az EU.
Januárban hajszálon múlt, hogy nem állt le a magyarországi személykocsi- és kishaszonjármű-import. Egy közlekedési minisztériumi rendelet ugyanis egymillió forintot megközelítő értékű járulékos beruházást írt volna elő az autóbontóknak, amelyet azok nem tudtak volna vállalni. Ezért szerződést kellett volna bontaniuk az autóimportőrökkel, amelyeknek így le kellett volna állítaniuk a behozatalt, hiszen egy uniós irányelv szerint a gyártó vagy az importőr köteles gondoskodni a hulladékká vált termékek feldolgozásáról, megsemmisítéséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.