Fürdőfejlesztési dilemmák

A fürdőberuházások támogatási gyakorlatának átgondolását, többszintű fejlesztési stratégia kialakítását, a fürdőszabályozás átalakítását, továbbá egységes feltételrendszer kidolgozását kéri a kormánytól a Magyar Fürdőszövetség; a részletes szakmai javaslatokat tartalmazó lobbianyagot már eljuttatták az illetékes minisztereknek. A szövetség a magyar egészségturizmus problémáinak megoldását már csak azért is különösen aktuális kérdésnek tekinti, mert 2011 az egészségturizmus éve lesz Magyarországon, az ágazat pedig hazánk húzó turisztikai termékévé válhatna a következő években. A hazai fürdők évente mintegy 23-24,5 millió látogatót fogadnak, a nettó árbevételük 2008-ban meghaladta az 50 milliárd forintot.

„A fürdők számára jelenleg az egyik legnagyobb problémát az elavult szabályozási környezet jelenti. Az üzemeltetésüket szabályozó 1996-os rendelet ugyanis elavult, mert a kihirdetése óta eltelt közel másfél évtizedben megjelent műszaki, technológiai újításait egyszerűen nem kezeli” – mondta a Világgazdaságnak Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint szintén gondot okoz az EU-s szabványok alkalmazása, amelyek betartása elvileg kötelező, de legtöbbjük nem elérhető magyar nyelven, és az idegen nyelvű szakkifejezések értelmezése még a szakmabeliek között sem egyértelmű. A harmadik szabályozásbeli gond a csúszdákat érintő 7/2007-es rendelet, amely szerint az eszközöket a mutatványosokra vonatkozó előírások alapján kell működtetni.

Az ügyvezető elnök szintén problematikusnak látja, hogy – bár a gyógyvízzel rendelkező fürdők szolgáltatásai között fontos szerepet tölt be a gyógyítás és a rehabilitáció – az OEP alulfinanszírozza ezeket a kezeléseket, súlyos nehézségeket okozva ezzel az üzemeltetőknek a fenntartás és különösen a fejlesztés terén. A gyógykezeléseket nyújtó hazai fürdőlétesítmények mind a mai napig a 2007-es OEP-támogatási összegekkel működnek, a támogatottság százalékos mértéke pedig folyamatosan csökken. Vancsura Miklós szerint ez annak ellenére komoly gond, hogy a fürdők 50 milliárd forintos árbevételéből csupán 3,8 milliárd jön az OEP támogatásából, mivel a támogatás csökkenése hátrányosan érinti a társadalom egy részét, a betegeket. A szövetség ezért egy hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszer kidolgozását javasolja.

De nemcsak a szabályozás nehezíti meg a fürdők működését, hanem gyakran a saját maguk életét keserítik meg olyan meggondolatlan beruházásba vágva, amelynek megtérülése igencsak kérdéses. A szövetség által készített elemzés szerint ugyanis az elmúlt években az egészségturisztikai kínálat fejlesztése sok esetben nem a keresleti trendek alapján történt, a párhuzamos (ugyanannak a célcsoportnak szóló, hasonló kínálatot tartalmazó) kínálatfejlesztés sok ré-

gióban tovább élezte a versenyhelyzetet. Tomasovszky László, a Magyar Fürdőszövetség marketing-szakbizottságának az elnöke, a Martfű Termál Spa vezérigazgatója ennek ellenére úgy látja, hogy egymáshoz közel lévő fürdők is működhetnek gazdaságosan, sőt ha összefognak, akkor együtt még sikeresebbek lehetnek, mint külön-külön. „Ha az egyik létesítménynek a gyógyászati részlege különösen jó, a másiknak viszont bővebb az élményparkja, a harmadiknak pedig nagyobb a szálláskapacitása, akkor közösen fellépve, egymás szolgáltatásait kiegészítve több emberhez tudnak eljutni, mint ha egymás elől próbálnák elhalászni a vendégeket” – mondta példaként.

A fürdőszövetség mindent egybevetve azt szeretné, ha egy áttekinthető, versenysemleges támogatási rendszert alakítanának ki, amely a meglévő fürdők minőségjavítására, újrapozicionálására, szolgáltatásfejlesztésére helyezné a hangsúlyt. Teljesen új fürdő létesítését csak különösen indokolt esetben javasolnák támogatni. A szövetség szerint kizárólag olyan beruházást szabad támogatni, amely turisztikai szempontból indokolt, valós piaci igényeket elégít ki, és gazdaságilag fenntartható.

Az előbbiek mellett a szövetség a fürdőszolgáltatások áfakulcsainak egységesítését is szorgalmazza, mivel véleményük szerint az, hogy jelenleg három áfakörbe tartoznak a fürdőszolgáltatások, nehezíti az ágazat elért eredményének öszszehasonlítását, másrészt jelentős többletmunkát ró az üzemeltetőkre.

Ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik egészségturisztikai központja legyen, Vancsura Miklós szerint élénkíteni kellene a belföldi turizmust, például az országmarketing erősítésével, valamint az üdülési csekk rendszerének megújításával, a rekreációs kártya bevezetésével. A szakmai szervezet emellett szeretné, ha létrejönne hazánkban egy specializált fürdőszakember-képzés is.

A rendezvényhez egy szeptember végéig tartó országos nyereményjáték tartozik. Október 9-én lesz a Magyar Fürdőkultúra Napja, amely alatt 50 százalékos áron látogathatók a fürdők, a helyszíneken koncertek és kulturális programok várják az érdeklődőket. Jövő nyáron indul a Fürdők Kupája névre hallgató országos, többfordulós strandsportbajnokság.

A rendezvényhez egy szeptember végéig tartó országos nyereményjáték tartozik. Október 9-én lesz a Magyar Fürdőkultúra Napja, amely alatt 50 százalékos áron látogathatók a fürdők, a helyszíneken koncertek és kulturális programok várják az érdeklődőket. Jövő nyáron indul a Fürdők Kupája névre hallgató országos, többfordulós strandsportbajnokság.-->