Új patológia Gyulán

Az intézményt fenntartó Békés Megyei Önkormányzat saját forrásaiból és kötvénykibocsátásból finanszírozza a zöldmezős beruházás keretiben megvalósuló fejlesztést, amely az egészségügyi alapellátás egyik nélkülözhetetlen szakterülete.

A beruházási tervvel a Békés Megyei önkormányzat több alkalommal is pályázott vissza nem térítendő támogatásra, sikertelenül. Az egészségügyi intézményeket fenntartó önkormányzatok közül a békés megyei az országban elsőként vállalkozott arra, hogy a helyi szellemi tudásra alapozva előrehozott beruházásként, egy modern, európai színvonalú patológiát hoz lét. A több mint 1200 négyzetméter alapterületű új épülettömb kivitelezési munkálatai február végén kezdődtek és az átadásra ősszel kerül sor. Az építkezéssel párhuzamosan folyamatban van az orvos-technológiai műszerek és az egyéb eszközök beszerzése, közbeszerezési eljárás keretében. A szegedi után a gyulai lesz az ország második legnagyobb intézménye, amely alkalmas lesz külső megrendelések teljesítésére is.

A közgyűlés napokban elköszönő elnöke Domokos László, aki július 5-től az ÁSZ elnökeként folytatja munkáját a projekttel kapcsolatosan elmondta: a megye lakossága száz kilométeres körzeten belül nem tud korszerű klinikai  szolgáltatáshoz jutni, ezért a Pándy fejlesztése a fenntartó részéről stratégiai kérdés volt.

A közszolgáltatások modernizációja a gazdaságélénkítésnek is fontos eleme. A beruházás megtérülésével kapcsolatosan a megyei elnök utalt arra: a gyulai kórház tíz éve számol el amortizációt, ám január elsejétől a megye valamennyi intézményében bevezetésre került egy új, a vagyon valós pótlási igényén alapuló, állag fenntartáshoz és a működési színvonal megőrzéséhez szükséges amortizációs költség elszámolási rendszer, ami országosan is egyedülálló. Ezzel a lépéssel a tulajdonos meg tudja teremteni azt a fedezeti forrást, ami elengedhetetlenül szükséges az épületek állagmegóvásához, az eszközök korszerűsítéséhez, kisebb fejlesztésekhez és pályázati önerőhöz. A magyar közszféra fejlődése 1945 után azért jutott zsákutcába, mert tulajdonosként az állam illetve az önkormányzatok nem vettek tudomást a vagyonról, helyette „kijárásos” módszerrel, az adófizetők pénzéből szereztek forrásokat fejlesztésekhez és állagmegóvásokhoz – mutatott rá Domokos. Ezt az elszámolási rendszert a teljes közvagyonra indokolt lenne kiterjeszteni – tette hozzá.

A megyei önkormányzat 2008-ban, a válságra reagálva dolgozott ki egy növekedésorientált gazdaságfejlesztési programot, s ennek keretében a pályázatokon elutasított projekteket valósítja meg. Az egészségügy mellett az oktatás és a kultúra területén történnek jelentős nagyságú, előrehozott beruházások Békés megyében, amelyek fedezetét a közgyűlés kötvénykibocsátásból fedezi. Az önkormányzat saját forrásaival az  M-44-es gyorsforgalmi út építésének felgyorsítását is ösztönzi.