Az atomerőművek leállításával fenyegetőznek Németországban

 A Der Spiegel vasárnap megszellőztetett értesülése szerint a konszernek (EON, RWE, EnBW, Vattenfall) a kormánnyal folytatott tárgyalásokon értésre adták: amennyiben Berlin csakugyan adót vetne ki az atomerőművekben felhasznált fűtőelemekre, s az illetékes miniszter feltételekhez kötné a nukleáris energia termelését, akkor számos atomerőmű üzemeltetése gazdaságtalanná válna. Ezért az illetékes konszernek kénytelenek lennének haladéktalanul leállítani azokat. A kieső energiamennyiséget ebben az esetben külföldről kellene importálni.

Az energetikai cégóriások hetek óta tárgyalnak a berlini pénzügyminisztériummal az atomerőművek üzemidejének esetleges meghosszabbításáról. (Az üzemidőt a Schröder-kormány évekkel ezelőtt 19 évben szabta meg, tehát ennyi ideig tartó áramtermelés után az adott erőművet le kell kapcsolni a hálózatról.) Céljuk az üzemeltetési idő legalább 14 évvel való meghosszabbítása, valamint a tervezett fűtőelem-adó megtorpedózása. Ennek fejében hajlandók volnának egyszeri fix összeget (hírek szerint 30 milliárd eurót) befizetni az államkasszába.

    A berlini kormány szeptember elején dönt az új energiakoncepcióról, amely hosszabb távra megszabná az energiaforrások felhasználásának súlyozását. A hangsúly a megújuló források (szél- és napenergia, árapály, biomassza) preferálásán van, a fosszilis (szén és szénhidrogének) energiaforrások szerepének egyidejű visszaszorításával. Az atomlobby viszont azt állítja, hogy a megújuló források csak hosszabb távon lesznek képesek pótolni a fosszilis energiahordozókat, ezért amolyan "áthidaló technológiaként" még évtizedekig szükség lesz atomerőművekre. (A Schröder-kormány koncepciója értelmében a legfiatalabb erőműre, a bajorországi Isar 2-re is legkésőbb 2020-ban bezárás várna.)

A tervezett fűtőelem-adó értelmében az energetikai konszerneknek az erőművekben felhasznált urán, illetve plutónium minden grammja után 220 eurót kellene fizetniük az államkasszába. A teljes összeg évente 2,3 miliárd euróra rúghatna, amennyiben a kormány valóban jóváhagyja a tervet.

    Az ellenzéki Zöldek alsóházi frakcióvezetője a hétvégén bejelentette: pártja az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a Merkel-kormány megpróbálná a felsőház (Bundesrat) megkerülésével keresztülvinni az atomerőművek üzemeltetési idejének a meghosszabbítását. Az Észak-Rajna-Vesztfáliában májusban rendezett tartományi választások elvesztése óta a konzervatív-liberális tábornak (CDU/CSU és FDP) nincs többsége a törvényhozás felsőházában. Sarkalatos törvények elfogadtatásához a Merkel-kormánynak szüksége van a felsőház jóváhagyására; ott azonban a május óta megerősödött pozícióval rendelkező szociáldemokraták és Zöldek nyilván megfúrnák az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását.