Járatkésés? - Mostantól pontosan tudhatjuk, mi jár

A bíróság feljogosította a Főügyészséget, hogy határozat jogerőre emelkedését követően az ítéletet egy országos napilapban közzétegye. Ezáltal az ítéletben foglaltakat szélesebb körben megismerheti az érintett  utazóközönség.

Bár 2005 óta uniós norma vonatkozik a légi utasok jogaira, a rendelet betartása problémás. A hatóságokhoz és a civil fogyasztóvédelmi szervezetekhez érkezett panaszok még mindig azt mutatják, hogy a járatok késése, törlése esetén az utasok nem kapnak megfelelő ellátást a reptéren ragadva, illetve a társaságok által felajánlott segítség nem minden esetben elegendő akár egy ásványvíz és egy szendvics egyidejű megvásárlására.

A gyakorlati tapasztalatokból kiindulva döntött úgy a Pest Megyei Főügyészség, hogy él a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott jogosultságával és közérdekű keresetet indít a Wizz Air Hungary Kft.-vel szemben jogszabálysértő gyakorlata miatt. Mivel a késések 2009-ben több, mint 105 járat vonatkozásában valósultak meg (ez közel 10 ezer reptereken rekedt utast jelentett adott légi fuvarozó vonatkozásában) a Budapest- Ferihegy reptéren, így a fogyasztók széles körét érintette a jogszabálysértő gyakorlata.

A hivatkozott uniós norma ugyan tételesen nem mondja ki, hogy pontosan mit is kell biztosítani az utasnak, azért a főbb irányvonalakat felvázolja. A legfontosabb minden esetben az utasok megfelelő tájékoztatása, és számukra lehetőséget biztosítani a kommunikációra (ingyenes telefonhívások, e-mail, fax küldési lehetőség). Ezen túl a késés időtartamára „a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket” kell biztosítani, szükség esetén szálláshelyet.

A Wizz Airnél a két órát meghaladó késések esetén az utasok időarányosan 4, 8, 12 euró összegű étkezési utalványokra jogosultak. Ez a budapesti reptér árai mellett egyáltalán nem biztosítják az „ésszerű arányt”. A másodsorban kifogásolt gyakorlat az utasok nem megfelelő tájékoztatása volt. A beadványban a Főügyészség többek között kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértő magatartást, illetve tiltsa el annak folytatásától a légi társaságot. Tekintve, hogy a korábbi tapasztalatok szerint az utasok tájékoztatása sem volt teljes körű, a Főügyészség kérte, hogy a késések, járattörlések esetére meghatározott ellátásról szóló tájékoztatást az utasok számára magyar nyelven tegye elérhetővé a budapesti reptéren.

A bíróság a Főügyészség keresetét jelentős részében megalapozottnak ítélte. Az ésszerű, arányos segítségnyújtással kapcsolatban kifejtette, hogy az alperes gyakorlata jogszabálysértő, nem felel meg a már hivatkozott uniós normának.

A bíróság ezért tételesen meghatározta, milyen távolságokra, mekkora mértékű kell, legyen az ésszerű, arányos étkezés biztosításának. Ezen rendelkezéseken túlmenően a bíróság kötelezte az alperest, hogy a budapesti reptéren magyar nyelven is tegye közzé az utasoknak szánt tájékoztatást.

Az ítéletben foglaltak természetesen nemcsak ezt az egy társaságot kötik. A magyar jogalkalmazó e döntéssel egy uniós normát alkalmazott, értelmezett az európai trendekkel összhangban. A döntés „mindenkire kiterjedő” hatályú, azaz minden légi fuvarozóra kiterjed, mely Magyarország területéről járatokat indít, mivel azt a magyar bíróság hozta.