A Malév állami mankója

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 14,7 milliárd forinttal megemelte a Malév Zrt. tőkéjét a légitársaság pénteki rendkívüli közgyűlésén; a tőkeemelés 9,4 milliárdos hitelkonverzióból (tőke és kamatok), valamint 5,3 milliárd forint készpénzből tevődik össze. A társaság likvid forrásainak megfelelő mértékű biztosítása érdekében az MNV Zrt. újabb, 5,7 milliárdos hitelt is nyújtott a társaságnak. A pótlólagos tőkebevonásra a Malév örökölt pénzügyi helyzete, az adósságok és azok kamatterhei, az iparágat világszerte sújtó recesszió kedvezőtlen hatásai, a kerozin drasztikus drágulása és az utasforgalom csökkenése miatt került sor. Azt egyelőre nem tudni, hogy az újabb tőkeemelés a cég tulajdonosi struktúráját hogyan befolyásolja majd.

Egy hónappal ezelőtt azért kellett felfüggeszteni a közgyűlését, mert a cég finanszírozásában részt vevő orosz Vnyesekonombank (VEB) és a magyar állam között folyó tárgyalások során nem sikerült megállapodni a tőkeemelés mikéntjéről. A Malév működését nehezíti, hogy minden 50 millió forint feletti tranzakcióhoz az orosz hitelező – amelynek összesen 110 millió eurós kitettsége van a Malév felé – írásos előzetes hozzájárulása szükséges. Hírek szerint az állam a tőkerendezés során ebből a béklyóból szeretne szabadulni.

Márton Attila légügyi miniszteri biztos még júliusban úgy nyilatkozott, hogy a Malév helyzetének rendezése érdekében megkezdődtek az előkészületek a tárgyalásokra az orosz partnerekkel, a téma várhatóan a magyar–orosz gazdasági kormányközi bizottság ülésén kerül napirendre. A szakember szerint a magyar légitársaság strukturális átalakítások nélkül nem tud tovább működni, a cég reorganizációjának mikéntjéről azonban addig nem lehet mit mondani, amíg nem születik megállapodás az orosz féllel.

A nemzeti légitársaság jövőjéről is beszélt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Világgazdaságnak adott múlt heti interjújában. Elmondta: a Malév örökölt jogi és pénzügyi helyzete miatt a vállalat folyamatos finanszírozása érdekében nyújtottak újabb forrást. A miniszter a légicég esetleges eladását firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy „előzetesen nem zárnék ki semmit”. Elmondása szerint a kormány stratégiai szándéka az, hogy növelje az állam szerepét a gazdaságban, s ebbe beleértik az állami tulajdon megtartását, erősítését is. Ez a közlekedésre, a Malévra is érvényes – mondta, hozzátéve: ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy a Malév helyzete rendkívül kritikus, amelynek a megoldása valószínűleg komoly kihívás elé állítja a feleket. A stratégiai tervezés mellett itt is azonnali kármentést követelő feladataink vannak – fűzte hozzá.

A Malév ez év tavaszán került ismét az állam tulajdonába, mi-után az adósságok egy részének tőkévé alakításával az állam 95 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A részvények fennmaradó 5 százaléka annak az AirBridge Zrt.-nek a birtokában maradt, amelyik 2007-ben a privatizációban közel 100 százalékos tulajdonosa lett a Malévnak. Az AirBridge Zrt. 51 százalékban egy magyar magánszemély, 49 százalékban pedig az orosz állami Vnyesekonombank tulajdonában van. VG

A költségeket is jelentősen, 4,7 milliárd forinttal csökkentette a társaság az első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest.

A költségeket is jelentősen, 4,7 milliárd forinttal csökkentette a társaság az első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest. -->