Befejezéséhez közelít a CET

A kivitelezés gőzerővel halad, a műszaki átadás októberre, a használatbavételi engedély megszerzése november elejére várható. Ami pedig az előbérleti szerződések alakulását illeti, ha a lekötött üzlethelyiségek száma az eddigi tempóban gyarapszik, a novemberi nyitásra akár a teljes kereskedelmi-szolgáltatói kapacitás is bérlőre találhat – nyilatkozott lapunknak a Duna-parti CET-et (Central European Time) fejlesztő Porto Investment Hungary Kft. ügyvezetője. Márton Imre egyszersmind cáfolta lapunknak azokat az ingatlanos körökben terjedő híreszteléseket, miszerint mind műszakilag, mind pedig a várható kihasználtságot illetően komoly gondokkal küzdene a projekt.

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából épülő kulturális-kereskedelmi, vegyes hasznosítású komplexum nem csak építeszeti megoldásait tekintve egyedi, hozzá hasonló PPP DBFO-konstrukcióban sem készült még hazánkban semmilyen fejlesztés. (Nyugat-Európában persze már komoly múltra tekinthet vissza ez a modell. „Ilyen konstrukcióban készül például a Figueras–Perpignan vasúti alagút” – említett konkrét példát Márton Imre. A DBFO (Design, Building, Finance, Operation) kitétel egyébként arra utal, hogy a megrendelő közintézmény a tulajdonláson kívül sem a tervezés-kivitelezésbe, sem a finanszírozásba, sem pedig az épület működtetésébe nem folyik bele. Jelen esetben a főváros csupán szolgáltatást vásárol meghatározott díjért a Porto Investmenttől, vagyis a 31,5 millió eurós projekt fejlesztésének-üzemeltetésének üzleti kockázatát a kft.-nél hagyja. Még az utóbbi csődje sem hozhatja nehéz pénzügyi helyzetbe a Fővárosi Önkormányzatot – tette hozzá Márton –, a CET tulajdonjoga ugyanis csorbítatlanul a fővárosnál marad, még csak bérleti jogot vagy visszabérlés révén állandó bevételt sem biztosít neki Budapest. A 25 évre kötött PPP-szerződés első nyolc évében ráadásul a szerződés a Porto Investment szolgáltatói díját a CET bérleti bevéte-leinek a függvényében állapítja meg. Csak ha a CET-nek sikerül hoznia az elvárt forgalmat, akkor kapja meg a Porto a teljes szolgáltatói díjat, ha mindez csupán töredék részben jön össze, a kft.-t is csak a díj töredéke illeti meg. (A mintegy 12 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület bérleti díja maga is részben forgalomfüggő: ha az árbevételük nő, több bérleti díjat fizetnek, így a Portónak járó szolgáltatói díj is emelkedik. A fejlesztő-finanszírozó-üzemeltető tehát nemcsak a boltok kiadásában, hanem a minél sikeresebb működésükben is érdekelt.)

„Egy kis megtérülési biztosítékot azért garantál nekünk is a PPP-szerződés” – ismerte el Márton Imre. Amennyiben a működés első évében nem érnék el a pénzügyi tervben kitűzött forgalmat, a szolgáltatói díjukat maximum 500 ezer euró erejéig kipótolja nekik a főváros, a második évben azonban ez a határ 300 ezer euróra csökken. A harmadik esztendőtől pedig – bármekkora legyen is az eltérés az üzleti tervtől – semmilyen kompenzáció nem jár.

A CET-projektnek egyébként több része is hordoz magában bizonytalanságokat. Egy hagyományos ingatlanfejlesztéshez képest a CET fejlesztője ugyanis nem csinál „exitet”: a bérbeadások lezárulta után a Porto eszközkezelőként, létesítménygazdálkodóként viszi tovább a projektet, sőt, a PPP-szerződés az ő tisztükként határozza meg a CET „lelkeként” megálmodott rendezvényközpontnak a kulturális programmal való megtöltését is. Ennyi mindenhez senki sem érthet; a Porto Investment szakembereinek sincs ennyiféle kompetenciája. Márton Imre tervei szerint, ahogy a CET kivitelezését kiszervezték a West Hungaria Baunak, a bérbeadását pedig a Cushman & Wakefieldnek, úgy a létesítménygazdálkodást is megpályáztatják majd, a kulturális hasznosítást pedig a CET Culture Kft. végzi majd, Kőrösi Orsolya vezetésével. ZsA