Elszálltak az etanolálmok

A 25-26 milliárdosra tervezett beruházás felett már 2009 tavaszán gyülekeztek a viharfelhők. Nemes Dénes, a beruházó kecskeméti székhelyű Mabio Zrt. vezérigazgatója akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdenek. A gyártás ugyanis német technológián alapult volna, amelyhez a gépeket Németországból kívánták megvásárolni. Az euróárfolyam változása miatt azonban ez hatalmas többletköltséget (több milliárd forintot) jelentett, és ez meghaladta a cég anyagi erejét. Emellett nehezítő körülményként jelentkezett az is, hogy a világban egyre többen emelték fel a szavukat a szemes kukorica bioetanol-alapanyagként történő hasznosítása ellen. Ezért a Mabio azt tervezte, hogy más alapanyagot – kukoricaszárat – használnak majd.

A kecskeméti cég az elmúlt években már mintegy kétmilliárd forintot költött a beruházásra. Megszerezték a szükséges engedélyeket, megvásárolták a földeket, tervezték az alapkőletétel időpontját. Aztán a körülmények úgy alakultak, hogy mégis le kellett mondaniuk a megvalósításról.

Nem vigasz, de tény, hogy a bioetanol-üzemek építése az ország más részein sem igazán halad. A néhány évvel ezelőtti nagy álmokból a legtöbb helyen nem lett semmi. Békés megyében is számos elképzelés született – többek között Battonyán, Békéscsabán, Orosházán és Mezőhegyesen –, de egyetlen üzem falai sem állnak még.
„Hazánkban egyelőre egyetlen helyen, a Hungrana szabadegyházi üzemében állítanak elő üzemanyagcélú bioetanolt – tudtuk meg Héjj Demetertől, a Magyar Bioetanol Szövetség elnökétől. – Több megkezdett beruházásról is tudunk, sajnos ezek jelentős része egyelőre csupán papíron létezik, azaz az engedélyek, tervek megvannak, de a beruházás nem kezdődött meg.”

Héjj Demeter elmondta: némi reményre ad okot, hogy a közelmúltban a Magyar Vidékfejlesztési Hatóság kis kapacitású üzemek létesítésére kiírt pályázatán huszonhat bioetanollal kapcsolatos projekt nyert. Van tehát esély arra, hogy a költséges beruházásokhoz végre anyagi forrás is lesz.
Annak ellenére, hogy az üzemek építése döcögve halad, az E85-ös üzemanyag (amely 85 százalék bioetanolt és 15 százalék benzint tartalmaz) már csaknem 300 kúton kapható az országban. A környezetbarát üzemanyag mellett sok az érv, de sok az ellenérv is. Ha alapanyagként nem szemes kukoricát, hanem valamilyen biomasszát (például az e célra szintén alkalmas kukoricaszárat vagy cirkot) használnának, talán az üzemek is hamarabb felépülnének.

A község komoly lehetőségtől esett el

„Számunkra nagy érvágás, hogy a beruházás nem valósul meg. Nagy reményeket fűztünk hozzá, bíztunk abban, hogy az üzemben sokan munkához jutnak” – mondta Molnár József, Csabacsűd polgármestere. Hozzátette: ha a bioetanol-üzem felépült volna, az onnan befolyó iparűzési adó segítségével komoly fejlesztéseket valósíthattak volna meg. A polgármester információi szerint a cég által korábban megvásárolt földek már új gazdára találtak.