"Nincs nyersanyagunk, így azzal kell gazdálkodjunk, amink van"

Ajánlás. Az elektronikai ipar kilendítheti Magyarországot a gazdasági holtpontról: az ágazat teljesítménye egy év alatt 35,7 százalékkal nőtt, már most a GDP 5,3 százalékát adja, megelőzve többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust. Az ipari termelésen belüli 24,5 százalékos hozzájárulásával az elektronikai ipar az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel – állapítja meg az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elektronikai tagozatának elemzése és javaslatcsomagja, amelyet a kormány számára készített el.

„Magyarországnak nincs nyersanyaga vagy olcsó munkaereje, azzal a néhány lehetőséggel kell gazdálkodnunk, amink van. Ilyen például az elektronikai iparág, amely kiemelkedően jól teljesít a régióban, ráadásul az ágazat a következő évtizedben bizonyosan a világgazdaság húzómotorja marad. Ha nem szeretnénk kimaradni ebből a növekedésből, elengedhetetlen néhány probléma sürgős kezelése” – emeli ki Gacsal József, az IVSZ alelnöke.

Az elemzésben összegyűjtötték a hazai gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzéseit, és azt, hogy ezek megvalósulását hogyan tudja szolgálni az elektronikai ipar.

Az egyik legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése, ehhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az ágazatban foglalkoztatottak száma tíz év alatt akár meg is duplázódhat. Az elektronikai iparban dolgozók mintegy 30 százaléka felsőfokú végzettségű. A megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlás megteremtéséhez a köz- és a felsőoktatás megújítására van szükség, többek között a természettudományi képzés megerősítésére, az ipar és az oktatás szorosabb együttműködésére.

A magyar elektronikai ipar már eddig is komoly tényezője a vidékfejlesztésnek. Az IVSZ-tanulmány kompetencia-központok kialakítására tesz javaslatot, amelyeket egy-egy terület termelő cégei és felsőoktatási intézményei alkotnának. Ezek a központok adnák többek között a specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást, k+f+i tevékenységet végeznének, gondoskodnának a beszállítók képzéséről, nemzetközi szakmai és fejlesztői kapcsolatokat alakítanának ki. A tudásközpontok helyi munkalehetőséget teremtenek, emelik a helyi oktatási intézmények színvonalát, fejlesztik az adott térség külkapcsolatait. Mindez jó esélyt teremt további befektetők megtelepülésére is.

Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális, ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, ez komoly lehetőséget jelent a hazai kis- és középvállalati körnek. Ahhoz azonban, hogy versenyre kelhessenek a nagy gyártók hagyományos beszállítóival és a környező országok vállalkozásaival, a magyar kkv-k erősítésére, támogatására van szükség. Az IVSZ a kkv-k számára technológia- és tudásfejlesztő programokat, a beszállítói státus elnyeréséhez EU-forrásokból történő célzott támogatást, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység megerősítését javasolja.
„Professzionális magyar mérnökcégként mi is folyamatosan szembesülünk a problémákkal. Elengedhetetlen a piac igényei szerinti szabályozott szak- és felsőoktatási képzés, valamint a használható nyelvtudás megszerzése 18 éves korig. Ehhez elsősorban jobb alapképzésre lenne szükség” – tette hozzá Mészáros Csaba, az Evopro Kft. ügyvezető igazgatója.

„A hazai lehetőségeket jól mutatja, hogy az Ericsson 1991-ben 13 fővel indította el fejlesztési csoportját Magyarországon, mely az évek során a legnagyobb hazai távközlési és informatikai k+f központtá érett. Ez év szeptemberben a k+f-ben dolgozók létszáma már eléri az ezer főt. Egy ilyen sikerhez együttműködő oktatási intézményekre és megfelelő tudású fiatalokra van szükség” – fogalmazott Jakab Roland, az Ericsson Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója.