Turisztikai javaslatdömping

Tegnapig lehetett véleményezni az üzleti élet szereplőinek az Új Széchenyi-terv vitairatát, a turisztikai ágazat pedig élt is a lehetőséggel, a nagy szakmai szövetségek mindegyike összetett javaslatcsomagot dolgozott ki a kormányzatnak címezve. Adóváltozásokat, erőteljesebb országmarketinget, kongresszusi központot, infrastrukturális fejlesztéseket szeretne többek között a szakma, amellett, hogy a vitairat általános céljait és irányelveit mindenki üdvözölte.

„Ahhoz, hogy a kormányprogramnak megfelelően a turizmus a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik generátora legyen, igen jelentős keresletbővítésre van szükség mind a belföldi piacon, mind pedig a nemzetközi porondon” – mondta a Világgazdaságnak Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. A szövetség szakmai állásfoglalása szerint a belföldi kereslet ösztönzésére feltétlenül szükséges az üdülési csekk korábbi adómentességének visszaállítása, illetve a tervezett rekreációs kártya bevezetése, az OEP-támogatások növelése. A külföldi vendégszám növelése érdekében pedig javaslatuk szerint az eddigieknél lényegesen nagyobb ráfordítással és jobb hatékonysággal kellene erősíteni a külpiaci promóciót. A szövetség szerint a turizmus fellendítéséhez azonban nem elég csak az Új Széchenyi-tervben prioritásként kezelt egészségturizmusra koncentrálni, kiemelten kellene foglalkozni a konferenciaturizmussal, Budapest és a Balaton idegenforgalmával, valamint a vidéki lehetőségek fejlesztésével is, ideszámítva a kiemelt regionális repülőtereket is. A szövetség szerint szükség lenne a teljes adórendszer felülvizsgálatára – beleértve az idegenforgalmi adót, a szálláshelyi és vendéglátói áfát is. Erdei János elmondta, egyetértenek azzal, hogy az ágazaton belül a jövőben nem kapacitásbővítésre, hanem elsősorban minőségfejlesztésre, egyedi kínálat és szolgáltatások megteremtésére van szükség. Különösen fontosnak tartanák ezért a meglévő szállodák felújításának, korszerű energiahatékonysági rendszerek kiépítésének, az új szállodai minősítési rendszer – Hotelstars – követelményei teljesítésének támogatását, ugyanakkor álláspontjuk szerint bárminemű szállodai kapacitásbővítést csak körültekintő mérlegelés, az adott régió szállodai keresleti-kínálati helyzetének értékelése után szabadna támogatni a jövőben.

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) szerint ahhoz, hogy az Új Széchenyi-tervben szereplő célok maradéktalanul érvényesülni tudjanak, számos járulékos, de nagyon fontos fejlesztés szükséges. Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke lapunknak elmondta, meglátásuk szerint turistabarátabbá kellene tenni az ország és főleg Budapest infrastruktúráját, kulturáltabbá tenni a vendégek fogadásának körülményeit. Véleményük szerint például szükséges lenne gyors, kulturált vasúti összeköttetést létrehozni Ferihegy és a belváros között, a városba vezető gyorsforgalmi közút környezetét pedig rendezettebbé kellene tenni. Emellett szorgalmaznák a Pesten található nemzetközi hajóállomás korszerűsítését vagy áthelyezését, mert jelenlegi állapotában az érkező hajók kiszolgálását primitívnek tartják. A MUISZ szerint egyébként is erőteljesen javítani kellene Budapest arculatát, letisztítani a falfirkákat, rendezni az aluljárók állapotát, felújítani a lerobbant épületeket. Emellett rendkívül fontosnak tartanák egy nagy befogadóképességű kongresszusi központ megépítését. Molnár Gabriella szerint a beutaztatással foglalkozó utazási irodák részére pályázati lehetőségeket kellene kidolgozni, hogy komplex egészségturisztikai ajánlatokat tudjanak összeállítani. A többi szakmai szövetséghez hasonlóan a MUISZ is kedvezőbb adózást szeretne, szerintük a turisztikai és egészségturisztikai szolgáltatások áfájának például 10-15 százalék körül lenne a kívánatos szintje.

A jogszabályi környezet megújítására, a meglévő fürdők korszerűsítésére irányuló pályázati lehetőségek bővítésére, a tb-támogatás rendezésére koncentrálnak a Magyar Fürdőszövetség javaslatai. Mint azt Vancsura Miklós, a szövetség ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: a fürdők üzemeltetését szabályozó 1996-os rendelet elavult, ezért annak mihamarabbi megújítása kardinális kérdés. A szövetség szerint a fürdők átlátható, biztonságos gazdasági alapjainak megteremtéséhez át kell tekinteni az OEP-finanszírozást, mert a létesítmények a mai napig a 2007-es támogatási összegeket kapják. Emellett a fürdőszolgáltatások áfarendszerének egységesítését is szükségesnek tartanák. Vancsura Miklós elmondta, hogy a fürdőfejlesztésekre egy áttekinthető, versenysemleges támogatási rendszert alakítanának ki, amely a meglévő fürdők minőségjavítására, folyamatos technológiai modernizálására, újrapozicionálására, szolgáltatásfejlesztésére helyezné a hangsúlyt. Szorgalmazzák, hogy közvetlenül a fürdőkhöz kapcsolódóan, mellettük épülhessenek támogatással olyan szállodák, amelyeknek nincs saját attrakciójuk (például wellnessrészleg), hogy a vendégeik ezeket a szolgáltatásokat a fürdőben vegyék igénybe.

A terveikről elmondta, hogy a mostaninál több nagy nemzetközi eseményt vonzanának Magyarországra; körülbelül háromszáz olyan rendezvényről van tudomásuk a 2018-ig terjedő időszakban, amely kétezernél több embert mozgat meg, de még nincsen döntés a helyszínéről.

Horváth Gergely megerősítette, hogy hatékonyabbá tennék az állami idegenforgalmi marketingcég működését

A terveikről elmondta, hogy a mostaninál több nagy nemzetközi eseményt vonzanának Magyarországra; körülbelül háromszáz olyan rendezvényről van tudomásuk a 2018-ig terjedő időszakban, amely kétezernél több embert mozgat meg, de még nincsen döntés a helyszínéről.

Horváth Gergely megerősítette, hogy hatékonyabbá tennék az állami idegenforgalmi marketingcég működését-->