A hálapénz legalább 250 éve probléma

Az orvosi szakma meg is tette a feljelentést, s a pályakezdő fiatal doktorokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség elnöke is mélyen elítélte az ilyen eseteket. Papp Magor úgy fogalmazott: az egészségügy megújulásához új értékrend kell. Ám elkerülhetetlen az orvosi bérek tisztességes emelése, azt követően pedig a könyörtelen szigor.
A havi bruttó 150–250 ezer forint, amely ma a közalkalmazott orvos átlagbére, szégyenletesen kevés. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint bruttó 400 ezer lenne méltányos egy kezdő szakorvosnak, így biztosítható a pálya vonzereje. Ez azért is fontos, mert ma 1500-2000 szakorvos hiányzik a kórházakból.

Jelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. Időpont: 2010. november. 4.

Nem működhetne a hálapénzrendszer, ha az államhatalom üldözné, ám ennek híján hallgatólagos egyetértéssel működhet, függetlenül a mindenkori kötelező elhatárolódástól – állítja Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese. Az Innovatív Gyógyszergyártók támogatásával a napokban piacra kerülő kötetben Balázs Péter úgy fogalmazott: jelenleg a kiegészítő biztosításokon kívül semmilyen más eszköz nincs, amelytől remélhető a paraszolvencia piacgazdaságilag szabályozott átalakítása. Ám megtartva a nemzeti közbiztosítói kockázatközösséget, semmi sem indokolja annak elvetését, hogy az emberek – bizonyos feltételek mellett – önként léphessenek ki a közbiztosításból. Az OEP költségtakarékossági okból kedvezményt adhatna azoknak, akik egy-egy alkalommal átlépnének a magánellátásba.

Ez a javaslat emlékeztet az angol rendszer adókedvezményére. Hazánkban ugyanis ma kétszer fizeti meg az ellátást az, aki az egyébként közfinanszírozott szolgáltatást magánalapon veszi igénybe. Jó példa erre a privát nőgyógyászati rendelés. Az ezt igénybe vevő kismamák egyfelől nem kapják meg a járulékaik fejében őket megillető fedezetet, másfelől a saját jövedelmükből fizetik meg a tb által nem finanszírozott magánorvost.
Éger István, az orvosi kamara elnöke szerint élesen szét kell választani azt, amikor az orvos előre kér pénzt attól, amikor utólag, önként ad neki a betege. A hálapénz nagyságát egyébként a különféle felmérések 13–81 milliárd közé teszik.
Az ágazatban dolgozók most azt remélik: az új kormány rendet vág az egészségügyben. Ezt sugallja az is, hogy az Új Széchenyi-terv értéktermelőként kezeli végre az egészségügyet, az egészségipart. Ez jogos is, hiszen az ágazat GDP-hozzájárulása 2007-ben 6,3 százalék volt.

Tervek vannak

Mikola István a szellemi szabadfoglalkozású orvoslásban látja a hálapénz visszaszorításának lehetőségét. Ebben a státusban az orvos előre megszabott díjtételek szerint végzi a munkáját, amiért hivatalos jövedelmet kap. Az elnök 2001–02-ben, minisztersége idején ki is dolgozta a gyógyítók új státusának rendszerét, de a megvalósítására – a kormányváltás miatt – már nem volt módja.