Határtalan turizmusfejlesztés

Ma szavaz az Országgyűlés arról a határozatról, amelynek egyik célja a határon túli magyarlakta területekre irányuló osztálykirándulások eddigi tapasztalatainak áttekintése és egy olyan program kidolgozása, amely 2013-ig pályázati úton, azt követően pedig normatív módon támogatná az ilyen utakat. A tervek szerint pár éven belül évi 80-100 ezer diák is utazhatna állami támogatással a szomszédos országokba, az ilyen kirándulások pedig a hazai, illetve a határon túli turisztikai szolgáltatóknak több milliárd forintos piacot generálhatnak. A kormány a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt bízta meg a határon átnyúló kirándulások támogatásával kapcsolatos koncepció kidolgozására. A Világgazdaság Csete Örsöt, az alapítvány vezetőjét kérdezte arról, hogy a projektnek milyen üzleti hatása lehet.

„A koncepció alapját az idén már futó, összesen 215 millió forint keretösszeggel rendelkező Határtalanul program tapasztalatai adják. A pályázat keretében 2010-ben közel 6000 középiskolás látogatott el határon túli magyarlakta területekre. A támogatás a kirándulások teljes úti- és szállásköltségét finanszírozta, amely a kiadások négyötödét takarja. Nagy átlagban egy osztály egyhetes kirándulása egymillió forintba került” – mutatta be a program pénzügyi oldalát az alapítvány vezetője. Az iskolaközösségek 10-15 százaléka vette igénybe utazási iroda segítségét a kirándulás megszervezésében, a pályázatban arra vonatkozó kikötés pedig nem volt, hogy milyen szálláshelytípust kell az osztályoknak igénybe venni. A csoportok jelentős része mindazonáltal helyi kollégiumokban szállt meg.
Csete Örs szerint az egyik legfőbb tapasztalata a programnak, hogy bele kell vonni a kölcsönösség elvét, azaz, hogy a jövőben ne csak magyar osztályok utazhassanak állami támogatással külföldre, hanem a határon túli magyar iskolák diákjai is hazánkba. Mivel az csak a költségvetési törvény elfogadásánál derül ki, mekkora kerettel rendelkezik jövőre a program, így turisztikai hatásairól csak annak tudatában lehet érdemben nyilatkozni. Viszont ha sikerül elérni, hogy néhány éven belül évi 80-100 ezer diák utazzon határon túlra – illetve egy részük onnan hazánkba –, az valóban komoly, az osztályonkénti egymillió forintos átlaggal számolva körülbelül két-három milliárd forintos üzletet is jelenthet az itteni és a kinti szolgáltatóknak, utazási irodáknak, szállásadóknak, vendéglátóhelyeknek, buszkölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknak.
„Már a most folyó program során is számos megkeresés érkezett hozzánk egyes szolgáltatóktól, hogy segítsünk nekik kapcsolatba lépni a pályázaton nyertes osztályokkal, leendő pályázó iskolákkal. Ha jövőre valóban országossá nő a program, és a szakközépiskolákon túl a gimnáziumokra és az általános iskolákra is kiterjed, akkor külön börzét szeretnénk szervezni, ahol például az iskolák és a szolgáltatók egymásra találhatnak. Emellett az internetes oldalunkon is tervezzük egy szolgáltatókereső funkció bevezetését” – mondta Csete Örs.
Az alapítvány elnöke kiemelte, a tanulmányi kirándulásoknak a közvetlen keresletnövelő hatáson túl jóval jelentősebb lehet a közvetett turisztikai hatása, ugyanis a több százezer iskolás, valamint családjuk a meglátogatott térség számára rendszeresen visszatérő vendéggé válhat.
A következő hetek menetrendjéről Csete Örs elmondta: november végére készülhet el a szomszédos országokba irányuló tanulmányi kirándulások részletes koncepciója, s reményeik szerint decemberben már kiírhatják az első pályázatokat, amelynek eredményeképpen jövő júniusra ki lehet hirdetni, hogy a következő, 2011/2012-es tanévben hány osztály és hova utazhat állami támogatással. A távolabbi tervek közt pedig az szerepel, hogy uniós forrásokat is bevonjanak a programba, mivel az beleillik a már meglévő EU-s diákcsere-akciókba, mint amilyen a Comenius és az Erasmus.