Elherdált patikai közpénzek

Etikusan. Visszakerül az egészségügy rendszerébe a lakossági gyógyszerellátás, ha a parlament holnap elfogadja a gyógyszertörvény módosítását – kommentálta a honatyák előtt lévő törvénymódosítás legfőbb célját Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke. Visszakapnák szakmai kompetenciáikat a gyógyszerészek, s az sem utolsó szempont, hogy nemzeti hatáskörben maradnának a patikák. Ezek működését a gyógyszerész személyes felelősségvállalására kell alapozni, s be kell kapcsolódniuk az egészséges életmód népszerűsítésébe, a kidolgozandó szakmai protokollok mentén közre kell működniük a betegek gyógyításában.
A 2006-ban elfogadott gyógy-szer-gazdaságossági törvény azzal, hogy liberalizálta a gyógyszer-kiskereskedelmet, véget vetett az úgynevezett etikus gyógyszertári modellnek. Akkor a törvényalkotók célként a lakosság kiszolgálásának a javítását fogalmazták meg, ám elgondolásuk, hogy ott létesüljenek patikák, ahol korábban nem voltak, nem jött be. A négyszáz új gyógyszertár többségét javarészt a forgalmas nagyvárosokban alapították. S a 2400-ra bővült patikakör negyede veszteségessé vált, hiszen az árréstömeg – ez a gyógyszertárak bevétele – ugyanakkora maradt, így csökkent az egy patikára eső rész. Ennek is következménye, hogy több száz gyógyszertár vált veszteségessé, ami sok településen már az ellátás biztonságát veszélyezteti.

A gyógyszertárak ugyan a receptek kiszolgálásakor megkapják a betegektől a térítési díjat, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz beküldött receptek után a gyógyszerek árához nyújtott tb-támogatást is, így kötelességük azzal megfelelően gazdálkodni, kifizetni a nagykereskedőknek a tőlük megrendelt készítmények árát. (A patikai gyógyszerforgalom összege 550 milliárd forint évente.) A veszteséget felhalmozók azonban „nem a rendeltetésüknek megfelelően használják föl a közpénzeket”. Ennek az a következménye, hogy a százmilliós adósságot felhalmozott gyógyszertár vagy a nagykereskedő tulajdonába, vagy offshore céghez kerül – mondja az alelnök. A patikalétesítés szabályainak szigorodásával mindez elkerülhető.

A tervek szerint 2014-től a patikákban többségi tulajdonnal kell rendelkeznie a gyógyszerésznek. Az alelnök úgy véli, három év alatt kidolgozható egy olyan hitelkonstrukció, amely „helyzetbe hozza a szakmát”, ezenkívül lehetővé teszi, hogy a fiatalok is gyógyszertári tulajdonhoz jussanak. Az egészségügy rendbetételét célzó Semmelweis-terv vitairata szerint annak érdekében, hogy a gyógyszertárak gazdaságilag racionálisan működjenek, a szakmai testületek segítsége mellett szükség lesz a gyógyszerészképzés és -továbbképzés korrekciójára is.