Komolyan csökkentené a köztéri reklámfelületeket a Fidesz

A nemzeti fejlesztési miniszter november 19-én terjesztette a parlament elé a közterületi reklámfelületeket érintő törvénytervezetet. A laikusok egyébként első körben a médiáról szóló szabályozásban keresték volna a szakmában komoly változásként emlegetett rendeletet, ám a változást az „egyes közlekedésű tárgyú törvények módosításáról” (vagyis a KRESZ) szóló összefoglalóban kell keresni.

Eszerint a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti.

A módosító javaslat szerint tilos elhelyezni – a járda, a gyalogút, a kerékpárút, és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefon-, és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést.

Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a 4 négyzetmétert meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzést, és üzemanyag árakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a – közvetlenül a közút – mellett elhelyezett – berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást szolgálják – áll a rendelkezésben.

Magyarországon mintegy 23 cég foglalkozik kültéri reklámokkal, országszerte körülbelül 50-50 ezer plakátot értékesítenek. Szakmai becslések szerint a törvényjavaslat 3-5 ezer hirdetőfelületet szüntetne be, amely szinte minden ügynökséget érzékenyen érinthet.

Merziczky László, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Világgazdaság Online megkeresésére elmondta, támogatnak minden olyan intézkedést, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, ám fontosnak tartják a tájékozódás szabadságát is, a köztéri reklámok ugyanis ez utóbbit szolgálták. Mericzky nehezményezte azt is, hogy a javaslat előtt nem egyeztettek a szövetséggel.

Megkerestük a Magyarországon a teljes köztéri piacon 49 százalékos piaci részesedéssel rendelkező EPA Media Hungary Kft.-t, amely az Akzent Média, az Intermédia, a Magnum Megaboard, a Multireklám, valamint az Outdoor ügynökségeket tömöríti. Szelei Szilárd ügyvezető igazgató azonban elzárkózott a nyilatkozattételtől. Az azonban sejthető, hogy a több mint 17 ezer óriásplakáttal a szegmensben 49 százalékos piaci részesdést bíró EPA Médiát komolyan érinti a javaslat.

Kerestük a Mahír Kft. ügyvezetőjét is, ám többszöri megkeresésre sem reagált.

Az MRSZ adatai szerint 2009-ben a 162,02 milliárd forintra rúgó reklámtortából 14,34 milliárd forint jutott közterületi hirdetésekre. Ez csaknem 30 százalékos csökkenés 2008-hoz képest. A teljes reklámtorta mintegy 20 százalékkal zsugorodott.